Évente állítanak össze kimutatásokat róla, hogy kik Magyarország vagy a világ leggazdagabb emberei. Érdekes, hogy ezekben a kimutatásokban csak a vagyont veszik számba, és nem vizsgálják a jövedelmi, cash flow oldalt. Hogy miért érdekes ez? Vegyünk egy leegyszerűsített példát!

Példa Gézának van egy gyönyörű háza, ami ér 100 millió forintot, van egy balatoni nyaralója 60 millió forint értékben, egy új BMW X6-osa 20 milliós értékben. (Az apróságokkal, mint drága órák, öltönyök, vitorlás, jet ski stb. most nem is foglalkozunk.) Szerintem bárkinek, aki ezt elképzeli, egyből úgy jön le, hogy Géza egy gazdag ember, pedig mit tudunk róla?

Annyit, hogy gazdagnak látszik.

És ez egy óriási különbség! Amíg nem ismerjük Őt jobban, addig nem tudhatjuk, hogy tényleg gazdag ember-e, vagy csak annak szeretne tűnni. Lehet, hogy egy jól menő kisebb bolthálózat tulajdonosa, és a bevételeihez, vagyonához képest egy egész visszafogott életet él, és megengedhetne magának többet is. De ugyanúgy lehet a másik véglet is, hogy ugyan jól fizető vezetői pozícióban dolgozik, de rengeteg pénze elfolyik a ház és az autó törlesztőrészleteire, és már a folyószámla-hitelkeretét is kezdi kimeríteni. De előfordulhat, hogy nyert a lottón, vagy örökölt, és az így kapott pénzből vehetett egy szebb, nagyobb házat és új autót is, majd mikor elfogy a pénz pár éven belül, akkor a fizetéséből még fűteni sem tudja majd a házát. (Tudom, hogy a listák összeállításakor igyekeznek figyelembe venni, hogy milyen adósságai vannak a listára felkerült személyeknek. Kérdés, hogy ezt mennyire sikerül figyelembe venni. Az adósságok nagyon kétélű fegyverként tudnak működni, és jó időszakban segíthetik a gyorsabb vagyonépítést, de rosszabb időszakban óriási veszteségeket tudnak okozni. Remek példa erre az utóbbi években a Glencore, a korábbi években a hitelből bérbeadás céljára vásárolt lakások tömege, vagy a hitelből vásárolt részvények. De a régebbi magyar listákról is tűntek el nevek, akiknél kiderült, hogy az adósságok maguk alá temették őket.)

Másik érdekesség a vagyonnal kapcsolatban, hogy sokszor lehet olyat olvasni a hírekben, hogy 5 milliárd euróval lett szegényebb Gazdag Pista, mert az általa birtokolt részvények ára egy tőzsdei árfolyamcsökkenés miatt ennyit csökkent. Pedig ennek semmi jelentősége. Warren Buffettől jól illik ide szerintem, hogy „A meccset azok a játékosok nyerik, akik a pályát figyelik, és nem azok, akik le sem tudják venni a szemüket az eredményjelző tábláról.” A piac folyamatosan változik, és sokkal fontosabb az, hogy mennyi jövedelmet biztosítanak a birtokolt értékpapírok, ingatlanok, mint az, hogy éppen mennyi az aktuális piaci értékük. Például ha van egy lakása valakinek, és kiadja bérbe, akkor számára a bevétel alakulása a meghatározó, és nem számít az ingatlan értéke mindaddig, amíg nem akarja értékesíteni, vagy hitellel megterhelni.

A fentiek miatt tartom fontosabbnak a bevételek alakulását, mint magát a vagyont. Hiába van valakinek sok drága holmija, ettől még nem biztos, hogy tényleg gazdag ember. A bevételek biztosítják az igazi gazdagságot, míg a vagyonból csak a befektetett része járul hozzá a jómódhoz, az általa termelt jövedelmen keresztül, addig a többi része csak a kiadásokat növeli, mert fent kell tartani a házat, a nyaralót és az autót is. Így aki gazdag szeretne lenni, annak érdemes a befektetett eszközök növelésére helyeznie a hangsúlyt, és nem a státuszszimbólumok megvásárlására, mert utóbbival soha nem lesz igazán gazdag, maximum annak látszik...

A globalizálódó világ egyik hozadéka, hogy míg 10-20-30 éve jól el lehetett éldegélni Magyarországon úgy, hogy valaki csak a magyar nyelvet beszélte, addig ma már teljesen alapelvárás a munkaerőpiacon, hogy idegen nyelven is tudjon kommunikálni. Az álláshirdetések egyre jelentősebb részében elvárás legalább 1 idegen nyelv ismerete. A megfelelően képzett munkaerő óriási lendületet tud adni egy ország gazdasági fejlődésének.

Sok fiatalról hallani, akik nem kapták meg a diplomájukat, mert nem sikerült egy nyelvből sem középfokú nyelvvizsgát letenniük. Sokakban felmerült az a kérdés az elmúlt pár évben, hogy minek kell a nyelvvizsga a diplomához? Véleményem szerint ma már annyira alapvetőnek kellene lennie, hogy a saját szakterületén mindenki tudjon a külföldi szakirodalomból is informálódni, hogy ennek a kérdésnek fel sem szabadna merülnie.

Sok fiataltól és még több idősebbtől hallani, hogy minek idegen nyelveket tanulni… A legkülönbözőbb indokokat tudják hozni ahhoz, hogy miért nem állnak neki, hogy tanuljanak, mint például a „tanuljon meg a multi vezetője magyarul, ha ide akar jönni”, „öreg vagyok én már ehhez” (mondja 40 évesen), „úgysem kell a munkámhoz”. Sajnos nagyon rossz hírem van számukra: azért, mert nem akarsz változni, sőt, a világtól is elvárod, hogy tanuljon meg magyarul, attól még a világ nem fog megváltozni, de közben sikerül magadat óriási hátrányba lavírozni. Egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert ma nincs szükség a munkád során idegen nyelv tudásra, attól még pár év múlva sem lesz. Akár a munkához, akár egy hobbihoz nagyon nagy segítség, ha idegen nyelveken is hozzáférhetünk a szakirodalomhoz, de egy külföldi utazáskor is jó ha meg tudunk szólalni olyan nyelven, amit más is megért. Tudom én, hogy jó dolog itthon büszkén elmesélni, hogy semmilyen nyelven nem tud hazánkfia, de milyen jól megértette magát külföldön, de valljuk be, hogy erre rajta kívül senki se lenne büszke...

Tudom, hogy a magyar nyelv nagyon egyedi, és e miatt sokkal nehezebb elsajátítanunk egy idegen nyelvet, mint pl. egy németnek megtanulni hollandul, vagy egy románnak olaszul. De ez nem szabad eltántorítson attól, hogy fejlődj. Pár éve találkoztam egy évtizedek óta külföldön élő rokonnal, aki akkoriban már 80 éves volt. Mesélte, hogy az egyik barátjuktól elkezdtek olaszul tanulni. Fel sem merült benne, az itthon annyit hallott hozzáállás, hogy „minek tanuljak már erre a pár évre...”. Igazán inspiráló volt látni, hogy mennyire máshogy áll hozzá a tanuláshoz, mennyire motiválja, hogy új ismereteket sajátítson el.

Korábban ajánlottam pár online felületet, melyek segítik az idegen nyelvek elsajátítását. De ha már kicsit jobban megy egy idegen nyelv, nézhetünk videókat, filmeket, vagy olvashatunk újságokat is az adott nyelven. Nyelvtanulás szempontjából nem előnyös, hogy hazánkban minden filmet szinkronizálnak, de az interneten bőven találhatunk érdekes videókat idegen nyelven is. Ne várjuk, hogy majd az iskolában megtanítanak minket angolul, németül. Szükség van rá, hogy mi is tegyünk ezért. Az Eurostat „More than 80% of primary school pupils in the EU were studying a foreign language in 2013” című tanulmánya szerint nagyon alacsony az aránya az idegen nyelveket tanuló gyermekeknek Magyarországon, így még nagyobb súlya van annak, hogy a szülő hogyan támogatja a gyermek nyelvtanulását, esetleg példát mutat-e neki. Több ismerősöm is kedvet kapott a nyelvtanuláshoz, mert nemcsak saját tudása miatt fontos ez, hanem személyes példájával inspirálja gyermekét is, és szükség esetén segítséget is nyújthat neki a tanulásban. Bízom benne, hogy egyre többen kapnak kedvet a nyelvtanuláshoz mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályból, és élvezhetik azt a csodálatos érzést, hogy mennyire kinyílik a világ az újonnan megszerzett tudás által.

Korábban írtam róla, hogyan lehet olyan portfóliót összeállítani, hogy a BUX index súlyozását képezze le, és így tőkénk megtérülése a BUX mozgásával korreláljon.

A BUX indexkosár A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Vezérigazgatójának 390/2015. sz. határozata alapján 2015. szeptember 21-től az alábbi 14 részvényt tartalmazza:

ANY Biztonsági Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, Elmű, ÉMÁSZ, FHB, Graphisoft Park SE, Magyar Telekom, MOL, OTP Bank, PannErgy, RÁBA, Richter Gedeon, Zwack Unicum.

Az idei márciusi állapothoz képest kikerült a BUX-ból a Danubius és a Synergon, valamint bekerült a kosárba az Elmű és a Zwack Unicum. Mint az már a márciusi adatokból is látszott, 4 részvény szerepel kiemelkedő súllyal a BUX indexkosárban. Ez azóta sem változott, sőt, az összesített súlyuk kis mértékben még nőtt is 95,34%-ra. A legmeghatározóbb továbbra is az OTP Bank 32,70%-os súllyal, majd a MOL 25,67%-kal, a Richter Gedeon 25,90%-kal, és végül a Magyar Telekom 11,07%-kal.

A BUX kosár 2015. szeptember 25-én:

Az elmúlt fél évben ugyan voltak kisebb változások a BUX indexkosár összetételében, de továbbra is a négy legnagyobb súlyú részvény megfelelő súlyozású megvásárlásával ki tudunk alakítani egy olyan portfóliót, mely 95,34%-ban lefedi a BUX indexet, és ezért nem kell minden évben folyamatosan kezelői díjat fizetnünk, mintha ezt egy ETF-en keresztül vettük volna meg. ETF-et akkor vennék ebben az esetben, ha ragaszkodom hozzá, hogy teljes egészében kövessem az index alakulását, vagy ha a példában szereplő összegnek csak a töredéke áll rendelkezésemre. Természetesen egy S&P500 ETF-et már nem lenne ilyen könnyű lekövetni, de a BUX kialakításából adódóan itt van rá lehetőség.

(A szerző a cikk írásakor rendelkezik ANY részvényekkel.)

A Volkswagen fölött összegyűlt viharfelhők már az európai autóiparra is egyre jobban átterjednek. A tegnapi kereskedésben jelentősen csökkent az európai autógyártók részvényeinek árfolyama. A Volkswagen -19,82%-os napi változása mellett, a BMW -6,02%-ot, a Daimler -7,02%-ot, a Peugeot -8,76%-ot, a Renault -7,12%-ot, a Fiat-Chrysler -6,21%-ot veszített az értékéből.

Nagy bizonytalansági tényező, hogy nem tudni jelenleg, hogy más autógyártó is számíthat-e hasonló vádakra a dízelüzemű gépjárműinek emissziós adatai miatt, ami miatt a befektetők minden autógyártó részvényétől igyekeztek szabadulni. E miatt nagyon nagy kockázatot hordoz jelenleg valamelyik autógyártó részvényeit vásárolni, pedig rég nem látott alacsony szinteken vannak az árfolyamok.

Az emissziós vizsgálatokon mutatott fogyasztási adatok, és a valós életben mutatott fogyasztási adatok között évek óta jelentős eltérések vannak. Eddig is tudott volt, hogy a gyártók próbálják a standard mérési ciklusra optimalizálni modelljeiket, így ez a botrány talán elhozza végre a mérési módszerek felülvizsgálatát, és életszerűbb, a vásárlók számára hasznos adatokkal szolgálnak majd, nem csak annyi értelmük lesz, hogy a csillogó katalógusban jól mutatnak, de közük sincs a normál körülmények között mért fogyasztáshoz.

A hétvégén jelent meg a sajtóban, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (U.S. Environmental Protection Agency) csalással vádolja a Volkswagen-t, hogy a cég úgy programozott több dízel üzemű járművét, hogy azok emisszió kibocsátás mérésekor kedvezőbb eredményeket teljesítsenek. A vizsgálat érinti a 2009-től gyártott VW Jetta, Beetle és Golf, valamint Audi A3 modelleket, és a 2014-től gyártott Passatokat is. A maximálisan kiszabható bírság összege 16 milliárd euró is lehet, ami meghaladja a cég elmúlt évi nyereségét.

A hír hatására a Volkswagen részvényei a hétfői kereskedésben óriásit, közel 20%-ot zuhantak. Nagy jövőbeni bizonytalansági faktor, hogy a bírságnak csak a maximális mértéke jelent meg, így mindenki ezzel tud csak kalkulálni, de előfordulhat, hogy ennél végül kedvezőbb kimenetele lesz a fejleményeknek.

Mivel az érintett modellek értékesítését a cég felfüggesztette az Egyesült Államokban, így ez jelentős bevételkiesést jelent a vállalat számára, valamint a megingó fogyasztói bizalom más piacokon is a konszern autóinak piacvesztését okozhatják. Ráadásul nem tudhatjuk, hogy mikortól indulhat újra az érintett modellek értékesítése.

Másik bizonytalansági faktor, hogy a világ más részein értékesített dízel üzemű gépjárművek esetén is felmerülhet-e a gyanúja hasonló programozásnak?

Amíg ezek a bizonytalansági tényezők nem tisztulnak ki, addig véleményem szerint nagyon nagy kockázatot jelent a Volkswagen AG részvényeibe befektetni.

Legutóbbi bejegyzésemben arról írtam, hogy véleményem szerint nem csak a gazdagok kiváltsága, hogy részvényeik legyenek, hanem ez elérhető az átlagember számára is. De mik az első lépések? Hogyan juthat el valaki odáig, hogy részvényei lehessenek? Mivel minden kezdet nehéz, így ebben az írásomban a kezdeti lépéseket igyekszem megkönnyíteni azok számára, akik úgy döntenek, hogy szeretnének részvényessé válni. Az alapfogalmak magyarázatára itt nem kívánok kitérni, a bejegyzés terjedelme miatt, de érdemes az interneten keresgélni, és tisztában lenni ezekkel.

Ha elmúltál 18 éves, nyithatsz értékpapírszámlát bármelyik brókercégnél. Ez a legtöbb esetben személyes jelenlétet igényel, bár már van rá példa, hogy ha megfelelsz a feltételeknek, teljesen online intézheted a számlanyitást. Személyes számlanyitáskor mindenképpen szükséges vinni személyazonosító igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, TAJ kártyát és adóigazolványt. Az a tapasztalatom, hogy ma már a számlanyitást követően gyakorlatilag minden intézhető online, így nincs akkora jelentősége, hogy a brókercég irodája milyen távolságra van.

Brókercég kiválasztásakor érdemes figyelni a cég hírnevére, akár interneten rákeresni a véleményekre a cég működésével kapcsolatban, valamint megnézni, hogy milyen szolgáltatásokat kínál, az elérhető értékpapírpiacok megfelelnek-e az elképzeléseidnek, van-e lehetőség tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitni és nem utolsósorban milyen díjakkal dolgozik a cég. Különösen a kötési díjakra és a számlavezetéshez kapcsolódó díjakra érdemes odafigyelni. Vannak olyan brókercégek is, melyek lehetőséget adnak demo számla nyitására, így ki lehet próbálni a rendszerüket, vagy ha van olyan ismerős, aki már egy-egy cég ügyfele, tőle is meg lehet érdeklődni a tapasztalatait a brókercég rendszerének működéséről.

Amikor már rendelkezünk az új számlával, akkor a számlanyitás során megadott felhasználónévvel és jelszóval online beléphetünk. Ismerkedhetünk a felülettel, de értékpapír tranzakciókat csak azt követően kezdeményezhetünk, ha már utaltunk a számlára pénzt. Ha részvényt szeretnénk vásárolni, akkor meg kell adjuk, hogy milyen részvényt szeretnénk megvenni, hány darabot, milyen áron és mikor járjon le a megbízás. A brókercégek a jutalékot csak a teljesült megbízások után számolnak fel.

Már számlanyitás előtt érdemes elkezdeni utánaolvasni a részvénypiacok működésének, a részvénybefektetéseknek és az adózásnak is. Ha valaki hosszú távú befektetésben gondolkodik, mindenképp érdemes a TBSZ-ek nyújtotta lehetőségeket átgondolnia. Ha már korábban volt a befektetőnek tapasztalata banki, vagy államkincstári TBSZ-szel, akkor már ismerős lesz ezek működése. Érdemes már a legelején kialakítani egy befektetői stratégiát, amit követünk és fejlesztünk a későbbiekben. Mindenkinek más stratégia válik be habitustól, tudástól, korábbi tapasztalattól függően. Aki most kezdi a befektetéseket nagyon sok információhoz hozzáférhet a szakmai oldalakon és blogokon keresztül így mindenkinek javaslom, hogy minél többet olvasson, tanuljon, mert az később óriási segítséget jelent.

Érzésem szerint a tőzsdei befektetésekről még mindig sokakban az a kép él, hogy az a gazdagok kiváltsága, nekik van csak ehhez pénzük, és ők csak ülnek a jachton, és koktélt kortyolgatva számolgatják a tőzsdén megkeresett pénzüket. Nem is csoda ez a nézet, hiszen sok film is így mutatja be a gazdagokat, így sokan nem is mernek belegondolni, hogy ők is lehetnek részvényesek. (Persze biztos nem lenne olyan izgalmas téma a pár ezer euróját befektető átlagembert bemutatni a filmekben.) Most nem szeretnék elkalandozni a gazdagok témája felé, de ide kívánkozik, hogy aki esetleg nem olvasta, feltétlen alapmű a gazdagság témájában Thomas J. Stanley A Szomszéd Milliomos (Millionaire next door) című könyve. A könyv kapcsán a Kiszámolón volt egy jó cikk, ajánlom mindenkinek.

Hogy miért előnyös részvényekbe fektetni? A részvényeken keresztül részesülhetünk a gazdaság fejlődéséből, az elért árfolyamnyereségek, illetve a kapott osztalékok révén munkabérünk vagy nyugdíjunk mellett újabb jövedelemforrással rendelkezünk, így több lábon állhatunk. Ráadásul nem mindenki rendelkezik akkora tőkével, szaktudással, hogy saját céget alapítson, de így lehetőségünk van arra, hogy sikeres, jól működő vállalatok résztulajdonosai legyünk.

Visszakanyarodva az alapproblémához, vajon mennyi pénz szükséges a tőzsdei befektetések elkezdéséhez? Ha a Budapesti Értéktőzsdén és annak BÉTa piacán elérhető részvényekkel kívánunk csak foglalkozni, akkor mondhatni, hogy viszonylag minimális összeggel is el lehet kezdeni, hiszen a minimum kötési díjak több brókercégnél is lehetővé teszik, hogy akár 50.000-100.000 Ft-os kötéseket kössünk. Így akár pár százezer forintból lehetőségünk van egy kisebb portfóliót építeni, amit tovább tudunk bővíteni, amikor rendelkezésünkre áll új megtakarítás. Így például lehetőségünk van rá, hogy 400.000 Ft tőkével kiépítsünk egy kisebb portfóliót, majd negyedévente 50.000-100.000 Ft-tal kiegészítsük, és az időközben érkezett osztalékokkal együtt további részvényekkel gazdagítsuk a portfóliónkat. Amit viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a részvénybefektetés hosszú távra szól, és feltétlen szükséges rendelkeznünk egy vésztartalékkal, hogy munkanélküliség, betegség esetén ne kelljen eladni a részvényeket. A vésztartalék mértékére szerintem jó iránymutatás, hogy legalább 6 havi átlagos kiadásnak megfelelő pénzünk legyen könnyen hozzáférhető formában.

Amennyiben kicsit nagyobb tőke áll rendelkezésre, akkor már könnyebben tudunk más európai, vagy amerikai részvényeket is vásárolni. Nagyon szolgáltató függő, hogy milyen összeggel érdemes a nemzetközi piacok felé fordulni, de véleményem szerint pár százezer forintos kötésméret alatt nem érdemes gondolkodni, mert akkor a minimum jutalék elég nagy lesz a pozíció méretéhez képest. Véleményem szerint 0,5% költség fölé nem érdemes menni, de ezt mindenki ki tudja számolni, hogy neki mekkora mértékig éri meg.

Bízom abban, hogy ezzel a rövid összefoglalóval sikerült a témát új perspektívába helyeznem. Ha valaki úgy dönt, hogy szeretne részvénytulajdonos lenni, mindenképp javaslom, hogy minél többet olvasson utána a részvénypiac működésének és a részvénybefektetéseknek.

Épp azon gondolkodtam, hogy milyen jó lenne egy biztos iparágba fektetni a jelenlegi gyorsan változó tőkepiaci környezetben, és eszembe jutott a csokoládégyártás, azon belül is a prémium szegmens, hiszen ki ne szeretné a finom csokoládékat... A prémium minőségű csokoládépiac vezetője a Lindt & Sprüngli nevű svájci cég. Teljes nevén Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli AG. Érdekes is lett volna végigolvasni a cég gyorsjelentéseit, de sajnos a cégnek csak kétféle és 10 és egy 100 CHF névértékű részvénye van, és mikor megnéztem ezek árfolyamát, ami a cikk írásakor 5520 CHF és 65525 CHF volt (288,- CHF/HUF árfolyammal: 1.589.760,- Ft és 18.871.200,- Ft), rájöttem, hogy egyelőre kár elmélyednem a cég tanulmányozásában. Persze lehet, hogy van egy szűk befektetői réteg – különösen a fejlett országokban -, akinek belefér a portfóliójába pár darab az olcsóbb részvényből, de érzésem szerint a befektetők nagy része szívesebben keres befektetést olyan cégek közt, melyek részvényei lehetővé teszik, hogy kisebb tőkét is be lehessen fektetni. Azt hiszem, ez egy nagyon jó példa arra, hogy miért szoktak a vállalatok részvényfelaprózást végrehajtani.

Miért érdemes Környezettudatos Befektetéseket választanunk?

Kritika, negatívumok és pozitívumok, a kínai tőzsdei káosz kapcsán

Ennyi volt?

Time In The Market Trumps Timing The Market For The Long-Term Investor

Hatalmas szerencsénkre egy olyan korban élhetünk, ahol egyre inkább már csak szándék, motiváció kérdése egy-egy új ismeret elsajátítása, és nem azon múlik, hogy van-e anyagi lehetőségünk ezen képzések finanszírozására.

Nagyon fontosak az olyan nyelvtanulási lehetőségek, mint a Memrise vagy a Duolingo, amik révén otthon, a saját tempónkban sajátíthatjuk el egy-egy nyelv alapjait. Az utóbbit különösen ajánlom mindenkinek, mert jól felépített, logikus rendszerrel segíti a nyelv elsajátítását, és folyamatosan bővül az elérhető nyelvek kínálata.

Ha már sikerült egy-két világnyelvet elsajátítani, akkor egy egész új világ nyílik meg számunkra, és az olyan oldalak képzési kínálatából válogathatunk, mint a Coursera, az EdX, az Iversity, a MIT és a Stanford. Megannyi egyetem kínálja ingyenesen (vagy jelképes összegért) elérhető kurzusait online, így lehetőségünk van különböző nyelvű és a legkülönbözőbb témájú képzésekből válogatni. Természetesen nyelvek szempontjából az angol a legnépszerűbb, és messze a legtöbb kurzus ezen érhető el. A Coursera-n jelenleg az alábbi nyelvek a leginkább használtak (zárójelben a kurzusok száma): angol (901), kínai – egyszerűsített (137), spanyol (102), portugál (53), francia (46) és orosz (36).

Még 2014-ben végeztem el a Coursera szervezésében a University of Florida Personal & Family Financial Planning képzését, amin tematikusan rendezve haladtunk végig olyan témákon, mint a pénzügyi biztonság megteremtése, a pénz időértéke, kimutatások készítése, adózás, hitelek, biztosítások, megtakarítás és befektetések. Érdekes volt a képzés során egy-egy témát megbeszélni a világ minden tájáról „jelenlévő” hallgatókkal, akik a fórumokban megosztották tapasztalataikat, ismereteiket.

Magyarországon nagyon sokszor elhangzik a sajtóban, hogy a magyar emberek pénzügyileg műveletlenek. Nos, magyarul még csak hírét sem hallottam hasonló ingyenes képzésnek, míg egy olyan országban, ami kb. 200 éve a kapitalizmus játékszabályai szerint működik, ott szükségesnek tartják, hogy legyen ilyen képzés. Nagyon jó lenne, ha egy magyar egyetem is fantáziát látna egy ilyen online képzés elkészítésében, hogy minél több érdeklődőhöz eljuthassanak ezek az ismeretek.

Végezetül egy kis kedvcsináló a Coursera angol nyelvű gazdasági, pénzügyi témájú kurzusaiból:

- Successful Negotiation: Essential Strategies and Skills

- Introduction to Marketing

- Fundamentals of Project Planning and Management

- Model Thinking

- Creativity, Innovation, and Change

- Competitive Strategy

- Introduction to Sustainable Development

- Game Theory

- The Language and Tools of Financial Analysis