Sajnos idén nem volt időm blogot írni egyéb elfoglaltságaim miatt, de azért az egész éves rohanás végén egy picit megálltam áttekinteni, hogy teljesítettek a főbb magyar részvények 2019-ben.

2019-ben a Graphisoft Park és az OTP Bank teljesítettek a legjobban a magyar piacon, de a BUX-nál jobb teljesítményt nyújtott még az ÉMÁSZ, az ELMŰ, a Masterplast és a Richter is. Érdekesség, hogy az Opus, Appeninn és a CIG Pannónia, amik 2017-ben fantasztikus árfolyamnövekedést mutattak, tavaly és idén is a leggyengébben teljesítők közt szerepelnek.

Adatok forrása: BÉT

Kapcsolódó blogbejegyzések:

• Magyar részvények 2018. évi hozama
• Magyar részvények 2017. évi hozama
• Magyar részvények 2016. évi hozama

A passzív jövedelemnek egyre nagyobb irodalma van már magyarul is. Leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy a passzív jövedelem az, amiért mi már nem kell dolgozzunk, mert a befektetett tőkénk generálja. Ilyen lehet egy bérbe adott ingatlan bérleti díja, jogdíj egy alkotásért vagy osztalék a részvényeink után. Természetesen minimális munkát igényelnek ezek a befektetések is, de a legtöbbet addig kell velük foglalkozni, amíg kiválasztjuk, hogy melyik ingatlant vagy részvényt vegyük meg.

Egyre többen törekednek arra, hogy elérjék az anyagi függetlenséget, vagyis hogy a passzív jövedelmük meghaladja a havi kiadásaikat, és így ne függjenek a munkájukból származó jövedelemtől.

Persze nem csak úgy közelíthető meg, hogy valaki anyagilag független vagy sem. Hiszen ez nem egy éles határ, hogy ha több jövedelme jön be a befektetéseiből, mint a kiadásai, akkor jó, ha nem, akkor még hajtani kell. Ha valaki szeretne más területen dolgozni, de ott alacsonyabb jövedelemre számíthat, akkor az életszínvonala fenntartásához elegendő ha a jelenlegi és a várható jövedelmének különbözetét biztosítja passzív jövedelemből. Ezt egyrészt sokkal könnyebb elérni, másrészt azt is mutatja, hogy nem feltétlenül csak az anyagi függetlenség elérése lehet cél. Vannak köztes lehetőségek, amik könnyebben elérhetők, és mégis elegendő ahhoz, hogy egy álom megvalósításához hozzájáruljon.

De mi lesz azután, hogy eléri valaki ezt a célt? Fekszik a tengerparton és napozik? Unokákkal foglalkozik, vagy a hobbijának él? A döntés nyilván egyéni preferencia kérdése, viszont amit látok: ha valaki fiatalon, 25-40 évesen éri el az anyagi függetlenséget, akkor kis pihenő után új kihívásokat keres. Egyszerűen nem tud megülni egy tengerparton napozgatva. Hogy miért? Mert fiatalon kétféleképp érheti el az anyagi függetlenséget valaki: vagy szüleitől kap annyi tőkét, ill. örököl, amivel megteremtheti, vagy ő maga fut be egy sikeres szakmai karriert, ami mellett egyre komolyabb megtakarítást tud felhalmozni, és egyszer csak észreveszi, hogy már több pénz folyik be a befektetéseiből, mint amennyi a havi kiadása. Szerintem aki az utóbbi kategóriába esik, lehet, hogy ideig-óráig visszavonul, de mivel megszokta a tevékeny életet, így szinte biztos, hogy pár hónap múlva már új kihívásokat kezd keresni magának, új szakmát tanul, új vállalkozást alapít, esetleg több önkéntes, társadalmi munkát vállal, de semmi esetre sem a tengerparton fogja süttetni magát naphosszat. Aki idősebb korában jut el odáig, hogy rendelkezzen passzív jövedelemmel, már sokkal inkább nyugdíj-kiegészítésnek kezeli, és sokszor nem jár együtt éles életmód váltással.

Szerintem fontos, hogy ha az az álmunk, hogy anyagilag függetlenek legyünk, akkor tudjuk, hogy miért fontos ez nekünk, mit szeretnénk általa elérni? Az nem lesz elég motiváció az éveken át való takarékoskodáshoz, hogy milyen jól néz ki a táblázatban, hogy több a passzív jövedelem, mint a kiadás. Kell legyen egy álom, egy vízió, amit el szeretnénk érni általa, ami segít, hogy a nehezebb időszakokban se adjuk fel, és ugyan hosszú évek alatt, de elérhessük a célt.

Közeledik az év vége, és eljött az ideje, hogy áttekintsük, hogyan alakult a magyar részvények hozama:

Míg a tavalyi év legnagyobb hozamát a Konzum, Opus, Appeninn és a CIG Pannónia hozták, addig idén a legnagyobb veszteséget mutató cégek közt szerepelnek mind.

A blue chipek közül pozitív hozamot mutatott az OTP Bank, A MOL és a Magyar Telekom is, míg a Richter nagyon gyenge évet zárt.

Adatok forrása: www.bet.hu

Kapcsolódó blogbejegyzések:

• Magyar részvények 2017. évi hozama
• Magyar részvények 2016. évi hozama

Nem találok szavakat..., így csak a számok...

Adatok forrása: Budapesti Értéktőzsde honlapja

Disclaimer: A szerző nem rendelkezik a cikkben szereplő egyik részvénnyel sem.

Kapcsolódó blogbejegyzések

- Ó, ió, ció, áció … spekuláció

- SET – 2 milliárd forintos piaci kapitalizáció nulla árbevétel mellett

- Miért adtam el az ANY részvényeimet?

Pont egy éve állítottam össze egy példa portfóliót, ahol olyan nagy világcégek részvényeit válogattam ki, amik - véleményem szerint – reális értékeltséggel forogtak, hosszú távon is jól fejlődnek, komoly osztalékfizetési múlttal rendelkezzenek, ne legyenek nagyon eladósodva és lehetőleg különböző gazdasági szektorokban tevékenykedjenek. A portfólió mellett hagyott tartalék pénzből Walgreens Boots Alliance részvényekkel bővítettem a portfóliót.

A portfólió összeállításával természetesen nem befektetési ajánlás volt a célom, hanem megmutatni a gondolatmenetet, hogyan állítanék össze egy portfóliót, amit később lehetőleg nem vagy csak kis mértékben kell menedzselni.

A portfólió összeállításakor 276 Ft-os USD árfolyammal számoltam. Jelenleg az USD-t 278 Ft-os árfolyam felett jegyzik, de a hozamnál végig USD-ben számolok, hogy összehasonlítható legyen a főbb tőzsdeindexekkel.

A portfóliónak az átsúlyozását nem tervezem, így a jelenlegi súlyozása így alakul:

Az egy év alatt bruttó 327,93$ osztalékot termelt a portfólió, ami 2,25%-os osztalékhozamot jelent. Ez meghaladja az S&P500 1,85%-os osztalékhozamát.

A portfólió 1 év alatt 15,05%-os hozamot hozott osztalékokkal együtt, míg a Dow Jones 13,36%-os, (jelenleg: 24253, 1 éve: 21395) és az S&P500 11,44%-os hozamot ért el. (S&P500 jelenleg: 2717, 1 éve: 2438). Ezzel a hozammal nagyon elégedett vagyok, mivel az átlagos kisbefektetők és az átlagos hedge fundok teljesítménye is jellemzően messze elmarad az S&P500 teljesítményétől.

Alapvetően nagyon tetszik az a befektetési filozófia, amikor nagyon alacsony a portfólió forgási sebessége (ritkán kötök üzletet), mint ahogy a buy and hold megközelítés is. A buy and hold-ot sokan azonosítják a passzív index befektetéssel, de a kettő nem ugyanaz.

A passzív index befektetésnél egy indexkövető alapba fektetünk, ami kellően diverzifikált portfóliót ad számunkra, és biztosítja, hogy alacsony költséggel érhessünk el átlagos piaci hozamot. Hátránya, hogy az indexbe bekerülhet olyan cég is, amelybe ha utánaolvasnánk, akkor lehet már nem akarnánk befektetni.

A buy and hold ezzel szemben arra helyezi a hangsúlyt, hogy jó cégek részvényeit vásárolja, amiket nem ad el. Ennek nem csak az a nagy előnye, hogy elkerüli az esetleges pánikszerű eladásokat, hanem a költségek még alacsonyabbak, mint az indexkövető alapoknál. Természetesen nem tűnik soknak a 0,15%-os éves jutalék, de egy nagyobb portfóliónál már sok pénzt tud jelenteni. Ha valakinek 1 millió dolláros portfóliója van, akkor indexkövető alapban évete 1.500$-t fizet ki csak az alapkezelő jutalékára. Ez 20 év alatt már egy szép autó ára, így ha érdekel a befektetés, akkor érdemes lehet tanulni, és saját portfóliót összeállítani, de ha nem szívesen foglalkozol vele, akkor az indexkövető alapok megkímélnek az ezzel járó vesződségtől.

A buy and hold stratégia hosszú távon is nagyon sikeres, erről sok cikk született már, az egyik kedvencem a Fidelity’s Best Investors Are Dead. Kíváncsi vagyok, hogy egy év múlva milyen hozamokról számolhatok be a példa portfólióval kapcsolatban, addig is sikeres befektetést mindenkinek!

Disclaimer: A szerző a blogbejegyzés írásakor rendelkezik CVS Health, Kroger, T. Rowe Price, ExxonMobil és Walgreens Boots Alliance részvényekkel.

Évek óta az egyik kedvenc részvényem a magyar tőzsdéről az ANY, és évek óta rendelkeztem a részvényeivel. Azonban az elmúlt hetekben folyamatosan építettem le a pozíciómat, míg mára már nem maradt több. De mégis miért adtam el a részvényeit, ha most is jól menedzselt cégnek tartom?

Nagyon ritkán szoktam eladni részvényeket, és a legtöbbet évekig szoktam tartani. Az ANY árazása alapján úgy éreztem, hogy historikus mutatószámok alapján magas árazáson forognak a részvényei, és erről az árszintről már a várható hozam nem lenne számomra megfelelő.

Jelenleg 17,9-es P/E-vel forognak a részvényei. A rendelkezésemre álló adatok alapján utoljára 2007-ben volt ilyen magas az árazása.

Más árazási mutatószámok alapján: jelenleg 2,77 a P/BV mutatója, míg 0,8 a P/S mutatója. Mindként mutató utoljára 2007-ben volt ilyen magasságban. (Akkor jelentősen meghaladták még a mostani értéket is.)

Az a várakozásom, hogy hosszabb távon az árazási mutatók – nagy valószínűséggel – újra az átlagos értékekhez fognak visszatérni. Hogy ez mikor következik be, azt nem tudom, de ha bekövetkezik, akkor nem várható az elmúlt időszakban tapasztalt hozam.

Az osztalékhozama 5,6%-ra csökkent a jelenlegi árfolyammal, úgy, hogy az adózott nyereségét évek óta teljes egészében kifizeti osztalékként. A jegybanki kamatemelések már beindultak, és ez a hozam önmagában egyre kevésbé lesz attraktív. Ugyan sokan klasszikus osztalékrészvényként tekintenek az ANY-re, de ebből a szempontból komoly negatívum, hogy a 2009-es üzleti éve után nem fizetett egyáltalán osztalékot. Ez alapján úgy számoltam korábban, hogy rosszabb gazdasági környezet esetén ez könnyen megismétlődhet, különösen a mostani magas osztalékkifizetési hányad mellett. Mivel számomra igen fontos, hogy megbízható osztalékfizető legyen egy cég, így az eladás mellett döntöttem, és más befektetési lehetőséget keresek.

Megjegyzés: A szerző nem rendelkezik ANY részvényekre vonatkozó pozícióval.

Láttam, hogy mekkora tőzsdei forgalom van a SET Nyrt. részvényeivel, és a tőzsdei fórumokon is egyre többet írnak róla, így kíváncsi lettem, hogy mégis milyen cég lehet, mert nem volt ismerős a neve. (Akinek szintén nem ismerős a név, azoknak segítségképpen a cég korábbi neve: TR Investment Nyrt)

A cég piaci kapitalizációja jelenleg a BÉT honlapja szerint 2,03 Mrd forint. A legutolsó, 2018. január 30-i záróárfolyama 252,- Ft.

A cég árbevétele a BÉT honlapja alapján a 2016-os évre 0,- Ft (igen, nulla Ft). 2017. I félévére is ugyanez az árbevétele, miközben a saját tőkéje -38.220e Ft.

A társaság tőkeemelést tervez, aminek kapcsán könyvvizsgálói jelentés is született, amiben a felkért könyvvizsgáló a véleménynyilvánítást visszautasítja.

Persze a cég múltja is elég mozgalmas. A 2016-os éves jelentésében 41.315e Ft PSZÁF és 2.000e Ft Értéktőzsde bírság is szerepel. (21.p.) Külön érdekesség a 2016-os éves jelentéshez kapcsolódó független könyvvizsgálói vélemény: „Véleményünk szerint, a jelentésünknek az „Ellenvélemény alapja” szakaszában tárgyalt kérdés jelentősége miatt, a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatás nem ad megbízható és valós képet a Csoport 2016. december 31-én fennálló vagyoni helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő pénzügyi évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről és cash flow-iról...”

Ezek alapján egyáltalán nem látom a cég részvényeinek jelenlegi árfolyamát megalapozottnak. Véleményem szerint sokan úgy vásárolnak a részvénypiacon, hogy elfelejtik, hogy a részvény az egy vállalatban üzletrészt testesít meg, így nem csak az árfolyamot és annak mozgását kell vizsgálni, hanem legalább minimálisan megnézni a mögötte lévő céget, mert e nélkül befektetésről aligha beszélhetünk…

Megjegyzés: A szerző nem rendelkezik SET részvényekre vonatkozó pozícióval.

Adatok forrása: www.bet.hu

Megjelentek a BÉT honlapján a brókercégek által készített elemzések, és több elemzésbe is beleolvastam közülük. Az elemzések nagyon részletesek, de állítom, hogy a potenciális befektetőknek minimális százaléka olvas el ilyen hosszú elemzéseket, különösen angolul. Gyakran alkalmaznak az elemzésekkor különböző modellszámításokat, mint pl. a DCF modell.

Mi a fő probléma ezekkel a modellekkel? Az, hogy ugyan nagyon szépen mutat egy DCF modell, és nagyon tudományos, viszont gyakorlatilag az egész becsléseken alapul, így ha nem teljesül a becsült adatokból valami, akkor borul az egész modell, és teljesen más érték jön ki.

Például a Zwack elemzésben piackutatásokra hivatkozva rövid távon 6%-os, hosszú távon 3%-os éves bevételnövekedést várnak, míg a költségek rövid távú növekedésére 6%-os becslést adnak. De tartalmaz a modell a kamatok alakulására vonatkozó becslést is. Ezekről nyilván nem tudom eldönteni, hogy mennyire megalapozott várakozások, hiszen nem rendelkezem a szükséges adatokkal. Inkább azt szeretném kiemelni, hogy mennyi becsült adat jelenik meg egy ilyen modellben, amik mind hibalehetőséget jelentenek, és egyben megmagyarázzák azt, hogy miért olyan nehéz meghatározni egy részvény fair értékét, és miért térhet el a különböző elemzők fair értékre vonatkozó becslése.

Elkanyarodva a Zwack elemzésétől, sokszor tapasztalható, hogy az elemzők a részvényárak fogságában vannak, és a célárak meghatározásával csak a piaci ár mozgását követik. Gyakorlatilag nem mernek önálló következtetést levonni, hanem egyfajta igazolást keresnek az aktuális piaci árra.

Például gyönyörűen látszott ez a TEVA árfolyamának zuhanásakor. A célárfolyamok hogyan alakultak: az RCB Capital Markets vételre ajánlja a részvényt júliusban 37 $-os célárral, majd amikor augusztusban lezuhant az árfolyam, akkor megjelenik az eladási ajánlás 21 $-os célárral. Ezt követően havonta módosítják lefelé a célárat, ahogy csökken a részvény árfolyama, egészen 8 $-ig. Közben az árfolyam megindult felfelé, erre megjelenik a Mizuho ajánlása tartással, amit még ugyanabban a hónapban gyorsan megemelnek, látva az árfolyam emelkedését. Természetesen időközben volt pár új vállalati információ, pl. új vezérigazgató kinevezése, és sajnos csak a célárat találtam meg, az elemzésüket nem, de akkor is feltűnően korrelál a célár, és annak iránya az árfolyam mozgásával. Ráadásul sok negatív információ elérhető volt hónapokkal korábban (pl. rosszul sikerült, nagy hitelfelvétellel járó felvásárlás, Copaxone védettségének lejárta), mégsem módosították a célárat, csak a zuhanást követően. Természetesen az utóbbi időszak árfolyammozgását szemlélve nem lepődnék meg, ha hamarosan megjelennének a 20-25 $ körüli célárak.

Frissítés: A Mizuho kijött az új 23$-os célárával 2018. január 9-én.

Érdemes tehát az elemzői célárakat fenntartásokkal kezelni, és végiggondolni, hogy mi milyen értéket tartunk fairnek az adott cég részvényeiért. Ez különösen akkor fontos, ha az elemzést nem áll módunkban elolvasni, mert a hírekben csak az jelenik meg, hogy XY cég milyen új célárral jött ki egy részvényre, aminek indoklás, levezetés nélkül szinte semmilyen információtartalma sincs számomra.

Megjegyzés: A szerző rendelkezik TEVA részvényekkel.

Sokszor látni olyan összehasonlító elemzést, ahol egy cég a hasonló területen tevékenykedő cégekkel kerül összehasonlításra 1-2 kiemelt mutatószám alapján. Készítettem is egy egyszerűbbet példának:

A táblázatból remekül megállapítható, hogy a szektortársakhoz képest a P/E mutató alapján a leginkább alulértékelt cég a Reckitt Benckiser, míg a leginkább túlértékelt cég az Estee Lauder. Ugyanígy lehetne megállapítást tenni a P/S mutatóra is. De mi az, amit nem mutat meg a táblázat?

A táblázat csak relatív értékeltséget mutat a szektortársakhoz képest, de nem nyújt segítséget abban, hogy az adott cég tényleg alulértékelt-e. Lehet, hogy mindegyik túlértékelt, csak az egyik jobban, a másik kevésbé.

Ugyanez a veszélye annak, amikor a piac átlagos P/E mutatójához viszonyítunk. Ha a piac nagyon túlértékelt, akkor hiába mutat a kiválasztott cég alulértékeltséget a piac P/E mutatójához képest, attól még lehet, hogy ugyanúgy nem jó üzlet megvásárolni a részvényeit. Így amikor legközelebb önmagában látunk egy ilyen táblázatot, érdemes a kiválasztott cégeket más szemszögből is megvizsgálni.

Disclaimer: -

Kapcsolódó blogbejegyzések

- P/E

- Jövedelmezőségi mutatók