Megjelentek a BÉT honlapján a brókercégek által készített elemzések, és több elemzésbe is beleolvastam közülük. Az elemzések nagyon részletesek, de állítom, hogy a potenciális befektetőknek minimális százaléka olvas el ilyen hosszú elemzéseket, különösen angolul. Gyakran alkalmaznak az elemzésekkor különböző modellszámításokat, mint pl. a DCF modell.
Mi a fő probléma ezekkel a modellekkel? Az, hogy ugyan nagyon szépen mutat egy DCF modell, és nagyon tudományos, viszont gyakorlatilag az egész becsléseken alapul, így ha nem teljesül a becsült adatokból valami, akkor borul az egész modell, és teljesen más érték jön ki.
Például a Zwack elemzésben piackutatásokra hivatkozva rövid távon 6%-os, hosszú távon 3%-os éves bevételnövekedést várnak, míg a költségek rövid távú növekedésére 6%-os becslést adnak. De tartalmaz a modell a kamatok alakulására vonatkozó becslést is. Ezekről nyilván nem tudom eldönteni, hogy mennyire megalapozott várakozások, hiszen nem rendelkezem a szükséges adatokkal. Inkább azt szeretném kiemelni, hogy mennyi becsült adat jelenik meg egy ilyen modellben, amik mind hibalehetőséget jelentenek, és egyben megmagyarázzák azt, hogy miért olyan nehéz meghatározni egy részvény fair értékét, és miért térhet el a különböző elemzők fair értékre vonatkozó becslése.
Elkanyarodva a Zwack elemzésétől, sokszor tapasztalható, hogy az elemzők a részvényárak fogságában vannak, és a célárak meghatározásával csak a piaci ár mozgását követik. Gyakorlatilag nem mernek önálló következtetést levonni, hanem egyfajta igazolást keresnek az aktuális piaci árra.
Például gyönyörűen látszott ez a TEVA árfolyamának zuhanásakor. A célárfolyamok hogyan alakultak: az RCB Capital Markets vételre ajánlja a részvényt júliusban 37 $-os célárral, majd amikor augusztusban lezuhant az árfolyam, akkor megjelenik az eladási ajánlás 21 $-os célárral. Ezt követően havonta módosítják lefelé a célárat, ahogy csökken a részvény árfolyama, egészen 8 $-ig. Közben az árfolyam megindult felfelé, erre megjelenik a Mizuho ajánlása tartással, amit még ugyanabban a hónapban gyorsan megemelnek, látva az árfolyam emelkedését. Természetesen időközben volt pár új vállalati információ, pl. új vezérigazgató kinevezése, és sajnos csak a célárat találtam meg, az elemzésüket nem, de akkor is feltűnően korrelál a célár, és annak iránya az árfolyam mozgásával. Ráadásul sok negatív információ elérhető volt hónapokkal korábban (pl. rosszul sikerült, nagy hitelfelvétellel járó felvásárlás, Copaxone védettségének lejárta), mégsem módosították a célárat, csak a zuhanást követően. Természetesen az utóbbi időszak árfolyammozgását szemlélve nem lepődnék meg, ha hamarosan megjelennének a 20-25 $ körüli célárak.
Frissítés: A Mizuho kijött az új 23$-os célárával 2018. január 9-én.
Érdemes tehát az elemzői célárakat fenntartásokkal kezelni, és végiggondolni, hogy mi milyen értéket tartunk fairnek az adott cég részvényeiért. Ez különösen akkor fontos, ha az elemzést nem áll módunkban elolvasni, mert a hírekben csak az jelenik meg, hogy XY cég milyen új célárral jött ki egy részvényre, aminek indoklás, levezetés nélkül szinte semmilyen információtartalma sincs számomra.
Megjegyzés: A szerző rendelkezik TEVA részvényekkel.
