A világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkező Venezuela gazdasága tovább halad a lejtőn. Miközben 2015. év első kilenc hónapjában 4,5%-kal csökkent Venezuela gazdasága, aközben ezen időszakban az infláció 141,5%-ot ért el.

Hihetetlen, hogy a rossz kormányzással még egy ilyen természeti adottságokkal rendelkező országot is tönkre lehet tenni, és így a legalapvetőbb napi cikkek terén is áruhiányt lehet előidézni. Persze az ország vezetője szerint természetesen nem ő a hibás, hanem a kormány ellenségei. Miután elvesztette a választásokat - ami nem is csoda az eddigi gazdasági hanyatlást elnézve - most gazdasági szükségállapotot rendel el.

Persze Venezuela problémái már jóval az olaj árának zuhanása előtt elkezdődtek, és az olajárcsökkenés csak még tovább rontotta a helyzetet. A nagy nyersanyagtartalékokkal rendelkező országok sokszor kerülnek abba a csapdába, hogy az egész gazdaságuk az adott nyersanyag világpiaci árától függ. Mivel jó időszakban, amikor a nyersanyag ára magasan van, kényelmesen élnek a nyersanyagkészleteiknek köszönhetően, így más iparágak fejlesztésére minimális szándék sincs. Amikor beköszönt a rosszabb időszak, akkor az egész gazdaságnak óriási problémát jelent, mert nincsenek más iparágak, melyek kiegyensúlyozhatnák a nyersanyagár kedvezőtlen hatását. Több olyan olajkitermelő ország van, mely felismerte azt, hogy mennyire függ az olaj árának alakulásától, így évek alatt komoly pénzügyi tartalékokat halmoztak fel, de a gazdaság többi területének fejlesztésére a legritkább esetben fordítanak figyelmet. A tartalékok felhalmozása most nagy segítséget jelent ezeknek az országoknak. Az itt található ábrán jól látszik a tartalékok összege, és talán nem meglepő, hogy Venezuela nem szerepel az ábrán...

- Experience H2: The Linde H2 bike

- Linde hydrogen fueling system surpasses one million fills at BMW South Carolina plant

- The Next Big Short (Amazon)

- Intergalactic Finance: Valuing the Star Wars Franchise

A Siemens a világ egyik legnagyobb ipari vállalata. Központjai Berlinben és Münchenben találhatók, és a cég története 168 évre nyúlik vissza, egészen az 1847-es alapításig. A Deutsche Börse-re 1899-ben vezették be a részvényeit. 2015. szeptember 30-án körülbelül 348000 dolgozója volt, melyből 32100-an dolgoznak kutatási és fejlesztési területen. Erre a területre 2015-ben összesen 4,5 milliárd EUR-t költött a cég.

A Siemens 2015-ben a bevételeket ugyan csak kis mértékben tudta növelni a 2014-es üzleti év adataihoz képest, de az egy részvényre jutó eredményt 39%-kal növelte 8,84 EUR összegre. (Ebből 6,38 EUR adódik a folyamatos tevékenységekből.) A 2015. december 30-i záróárral (89,88 EUR) számolva a P/E értéke: 10,17 (14,08).

A cég osztalékpolitikája alapján az adózott éves nyereségének 40-60%-át fizeti ki osztalékként a részvényesei számára. A tavalyi részvényenkénti 3,3 EUR után idén 3,5 EUR kifizetését tervezik, melyre ha megszületik a jóváhagyás , akkor január végén kifizetésre kerül. (Ex-dividend date: 2016. január 27.) 3,5 EUR osztalék fizetésével az éves adózott nyereség 38%-át tervezik kifizetni. Tavaly év végi záróárral számolva osztalékhozama: 3,89%. A Siemens honlapján található adatok alapján osztalékhozama meghaladja a korábbi évek adatait, miközben a kifizetési arány az elmúlt 5 év legalacsonyabb értéke. A Siemens az elmúlt 14 év adatai alapján egy alkalommal sem csökkentette osztalékát, azt vagy szinten tartotta, vagy növelte. 2006. januárjában 1,35 EUR osztalékot fizetett, míg 2016. januárjában 3,5 EUR osztalék kifizetése várható, így 10 év alatt 159%-kal növekedett az egy részvényre jutó kifizetett osztalék mértéke.

Részvényvisszavásárlási programját 2015. októberében befejezte, mely során összesen 4 milliárd EUR értékben vásárolt vissza részvényeket, átlagban 92,75 EUR árfolyamon. Jelenleg 881.000.000 db részvénye van, és a 2015. november 12-i "Strong finish for fiscal 2015" című sajtóanyag szerint további 3 milliárd EUR értékben szándékoznak visszavásárolni részvényeikből a következő 36 hónapban. Az egy részvényre jutó eredmény tekintetében 5,9 és 6,2 EUR közötti eredményt várnak 2016-os pénzügyi évre.

A fentiek tükrében véleményem szerint jó befektetésnek tűnnek a Siemens részvényei, melyek hosszú távon jó hozamot biztosíthatnak, és már a mostani induló osztalékhozama is figyelemre méltó, különösen a jelenlegi banki kamatok mellett.

(A szerző a cikk írásakor rendelkezik Siemens részvényekkel, melyeket a következő 72 órában nem szándékozik eladni.)

Nemrég játszottunk a Chicago Express társasjátékkal, ahol a 19. századi Amerikában kell vasútvonalakat építenünk, és az ezekből származó osztalék révén minél mesésebb gazdagságot összeszedni a játék végére. Nagyon tetszett, hogy a játékban nincs dobókocka, így nem a szerencsére vagyunk utalva. Sok játékban van nagyon nagy szerepe a szerencsének, így azokat nem szoktam olyan kedvteléssel végigjátszani, mint ezt. Még az is nagyon megragadott, hogy nem csak versengő részei vannak a játéknak, hanem kooperatív területek is, és a győzelem sem a másik tönkretételén keresztül történik.

Ráadásul a játék nagyon jól megszerkesztett és végiggondolt. Licitálás révén szerezhetünk tulajdonrészt a különböző vasúttársaságokban, és a pénz, amit fizetünk, a társaság kasszájába kerül (mint az IPO-knál), majd onnan a részvényesek dönthetnek a felhasználásáról. Ha többen is részvényesek lettünk egy vasúttársaságban, akkor kooperatív stratégiával nagyon gyorsan haladhatunk az építkezéssel, és így sokkal gyorsabban épülhet meg a vasútvonalunk Chicagoba.

Minél több városba jut el a vasútvonalunk, annál nagyobb bevételt termel a vasúttársaság, így amikor a körök végén osztalékfizetésre kerül sor, annál nagyobb osztalékban részesülünk. Itt érdekes végiggondolnunk, hogy érdemes-e 100%-ban részvényesnek lenni egy lassan fejlődő cégben, vagy jobb kisebb részesedéssel rendelkezni egy gyorsan növekvő társaságban. Nekünk sajnos csak egy játékra volt lehetőségünk, de az volt a tapasztalatunk, hogy ahol ketten voltunk részvényesek, és közösen fejlesztettük a vasutat, ott a bevételeink gyorsabban növekedtek, mint azoknak a játékosoknak, akik egyedül fejlesztették a 100%-os tulajdonukban lévő társaságot.

Egyetlen rész volt, ahol lehet célszerű lenne módosítani a szabályokat, ez pedig a győzelem meghatározása. A játékszabály szerint az a részvénytulajdonos nyeri a játékot, aki a legtöbb pénzzel rendelkezik a játék végén. Ez a szabály egyszerűvé teszi a győztes meghatározását, de volt nálunk egy olyan hatása, hogy például az utolsó körben már nem vásárolunk új részvényt, mert az osztalék nem hozza vissza a részvény árát egy kör alatt, így rontja a nyerési esélyeinket. Ha nemcsak a készpénz számítana, hanem például a részvénytulajdonból származó körönkénti osztalék mértéke is figyelembe vételre kerülne, akkor az teljesen más jelleget adhatna az utolsó 1-2 körnek.

Mindenesetre egy fantasztikus játék, amit ajánlok mindenkinek, aki szereti a gazdasági jellegű társasjátékokat.

A jövő év az olajipari és egyéb nyersanyagipari cégek csődjétől lesz hangos, főleg ha ez kiegészül egy-egy államcsőddel. Historikus adatok alapján már most is nagyon kedvező vásárlási lehetőséget kínál több nagy cég árfolyama. Érdemes figyelni, hogy mely cégek tudnak most is nyereségesen működni, és folyamatosan cashflow-t termelni ilyen árak mellett is, mert azok maradnak majd talpon, és kerülnek ki megerősödve a jelenlegi helyzetből. Hallani már 20 dolláros olajár jóslatokat a médiában, az elektromos autók tömeges térnyerését elemző cikkeket és az olajár 7 éves mélypontjáról szóló írásokat. Nézzük ezekkel kapcsolatos gondolataimat:

Sokan várják, hogy az elektromos meghajtású autók rohamosan fognak elterjedni. Jelenleg ettől még nagyon messze állunk, és a világszerte eladott autók kevesebb mint 1%-a elektromos meghajtású. Ebből következően a jelenleg futó autók gyakorlatilag 100%-a és a 2015-ben eladott autók 99%-a továbbra is benzinnel vagy gázolajjal üzemel. Ráadásul az elektromos áram egy részét is gáztüzelésű erőművekben termelik. Ha jobban elkezdenek elterjedni az elektromos autók, akkor apránként megszűnnek majd az ösztönzők. Például ha már nagyon sok elektromos autó lesz Magyarországon, nem lesz ingyenes a budapesti parkolás, nem lehet majd őket ingyenesen tölteni, sőt a gépjárműadó alóli mentesség is borítékolhatóan megszűnik. Egyelőre ez nem fenyeget. Árban jelentősen meghaladják a hasonló kategóriájú benzines vagy gázolajos modelleket, és a hatótávolságuk is nagyon kicsi. Gyakorlatilag csak második autóként jöhet szóba, így ez inkább a gazdag országok jómódú polgárainak lehet alternatíva.

Az olajár csökkenésének több hatása is van. Egyrészt az elektromos autók üzemeltetési költsége hiába kedvező, ha egyre olcsóbban lehet a szénhidrogénekkel hajtott autókat megtankolni. A másik fontos hatás, hogy megnő a felhasználás. Például 2014. júliusról 2015. júliusra 9,2%-kal nőtt a magyarországi üzemanyag fogyasztás.

A közlekedésen kívül még rengeteg területen használnak olajat, ahol egyelőre nem látszik, hogy nagy változás lenne. (Például rengeteg tárgyunk készül műanyagból, így ez a terület véleményem szerint továbbra is nagy felvevője lesz az olajnak.)

A csődök, a beruházások visszafogása révén csökkenő kínálat, és az alacsonyabb olajár miatti növekvő fogyasztás idővel repíteni fogja az olaj árát. A korábbi olajpiaci ciklusok is hasonlóan zajlottak le. Növekvő fogyasztás, növekvő olajár, hatalmas beruházások a kitermelésbe, majd egy idő után az új kitermelési kapacitások és a magas ár velejárójaként növekvő takarékosság miatt csökkenni kezd az olaj ára, és ezzel együtt csökkennek a beruházások is, és az olcsó olajnak köszönhetően elkezd növekedni az üzemanyag-fogyasztás.

A 2008-2009-es válság során is nagyon lecsökkent az olaj ára, de egy éven belül már ismét jelentős emelkedésen volt túl. Könnyen előfordulhat, hogy most is hasonlót láthatunk. Érzésem szerint rengetegen vannak USD long pozícióban a FED döntésére spekulálva, és abban bízva, hogy a kamatemelés miatt jelentősen tovább erősödik a dollár. Sokszor láthattunk már olyat, amikor valamivel szemben (pl. egy részvénytársaság nyeresége, vagy az ECB elnökének beszéde) felfokozott várakozást követően nagy csalódás lett a vége… Véleményem szerint egy jelentősebb USD gyengülés jó eséllyel együtt jár majd a nyersanyagárak emelkedésével.

Ahogy az írásom elején is kiemeltem, az elkövetkező kb. 1 évben az lesz nagyon meghatározó, hogy mely olajipari cégek tudják nyereségességüket és cashflow termelő képességüket megőrizni a jelenlegi olajár mellett is. Ezek közt érdemes befektetési lehetőségeket keresni. Ha hosszabb ideig alacsony lenne az olaj ára, ezek a cégek még akkor is jól tudnak működni, így befektetőként nyugodtan aludhatunk, viszont amikor az olaj ára emelkedni kezd, akkor bőséges hozamot biztosíthatnak a türelmes befektetőknek.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent a Kochmeister-díj pályázati kiírása. A díjjal olyan tehetséges fiatalokat kívánnak jutalmazni, akik előre meghatározott, a tőzsdével, tőkepiaccal, a pénzügyi öngondoskodás témájával kapcsolatos témakörökben a legjobb pályamunkákat nyújtják be.

Részletesebb információkat a Budapesti Értéktőzsde honlapján találhatnak az érdeklődők.

A honlapomon állandó oldalként szerepel a BUX indextagok osztalékhozama, mert nem találtam meg így összegyűjtve az adatokat máshol. A DAX index tagjaira már nem gyűjtöttem össze az adatokat, mert jó összefoglaló található róluk itt. Ugyanitt a Rendite – Dividendenrendite menüben megtalálhatók az MDAX, TecDAX, SDAX, Eurostoxx 50 és a Dow Jones osztalékadatai is.

A tőzsdei árfolyamok volatilitásával kapcsolatban figyeltem meg egy érdekes jelenséget. A Zwackra mindig úgy gondoltam, hogy egy nagyon stabil cég, melynek az árfolyama nem mutat jelentős kilengéseket. Majd pár napja a stooq.com-ról böngésztem adatokat, és készítettem egy táblázatot, ahol kiszámoltam, hogy mennyi az éves minimum és maximum árfolyam közötti különbsége. (2015-ben csak a mostanáig rendelkezésre álló adatokkal tudtam számolni.)

Érdekes, hogy a vizsgált évek jelentős részében volt 35-50% közötti árfolyammozgás, így még egy ilyen alapvetően stabil árfolyamú cég esetén is jelentős árfolyamkilengésekre kell felkészülnie a befektetőknek, és épp ezért tartom nagyon fontosnak befektetéseim során a részvényenkénti osztalékot, mert így nem az árfolyam fel-le mozgására koncentrálok, hanem tudom, hogy az a tőzsdei árfolyamjegyzés természetes velejárója.

(A Zwack osztalékának alakulásáról, és a cégbe történő hosszú távú befektetésről korábbi írásom itt található.)

Amikor összeállítottam a BUX kosár tagjainak osztalékhozamáról szóló táblázatot, feltűnt, hogy a Richternek milyen alacsony az osztalékhozama. A Richter részvények 2015. október 12-én 4580 forintos árfolyamon zártak, míg a legutóbbi osztalékfizetése 33 forint volt részvényenként, így az osztalékhozama 0,72%-ra jön ki. A Richter profitja jelentős mértékben csökkent a rubel és a hrivnya gyengülése miatt, és mivel a vállalat osztalékpolitikája alapján az éves eredmény 25%-át osztja ki a részvényesei közt, így a kifizetett osztalék is csökkent. A Cariprazine Egyesült Államokbeli sikeres bejegyzése a jövőben növekvő profitot ígér, így várható, hogy a jövő évben fizetendő osztalék meghaladja a 33 forintot.

Összehasonlításképp készítettem egy táblázatot a legnagyobb gyógyszeripari cégek osztalékhozamáról, feltüntetve benne, hogy az éves eredményük mekkora hányadát osztják ki osztalék formájában a részvényeseiknek.

Jól látszik ebből a gyűjtésből, hogy a Richter osztalékhozama jelentősen elmarad a legnagyobb gyógyszeripari cégek kifizetéseitől, viszont a nyereségének is jelentősen kisebb hányadát fizeti ki részvényeseinek. Ha a kifizetési arány a többi cégre leginkább jellemző 50% lenne, még akkor is elmaradna az osztalékhozama a többi cégtől. Akkor érdemes a nyereség kisebb hányadát kifizetni, ha az így a cégben maradó nyereséget hatékonyan tudja felhasználni a vállalkozás, és ennek révén évről-évre növekvő eredményt tud elérni. Sajnos a Richter elmúlt pár évi eredménye nem ezt tükrözte, amiben a Cariprazine megjelenésével átalakuló termékportfólió és a rubel ill. a hrivnya árfolyamának a cég számára pozitív alakulása hozhat el komoly fordulatot.

A Budapesti Értéktőzsde idén ősszel is meghirdeti ingyenes előadássorozatát. Akit érdekel a tőzsde világa, remek lehetőséget kap ismeretei további bővítésére. A tervezett tematika és további információk az alábbi linken érhetők el:

http://bet.hu/topmenu/befektetok/befekteto_rendezveny/befektetoirendezvenyek.html