Magyarországon a zöld rendszámmal, és az ehhez kapcsolódó kedvezményekkel szeretnék segíteni a környezetbarát személygépjárművek elterjedését. De vajon tényleg ez a leginkább megfelelő módja ennek? Tényleg környezetbarátak ezek a járművek?

Az csak az egyik nagy probléma ezzel a támogatással, hogy sok esetben 15-40 millió forintba kerülő autókat (pl. Volvo V60 2.4D Summum Hybrid, Mercedes-Benz C350 vagy S500 Plug-In Hybrid, BMW i8) támogat a jogszabály alkotója, aminek semmi értelmét nem látom, de most inkább környezetvédelmi szempontból és a kedvezmények fenntarthatóságának szempontjából közelíteném meg a problémát.

Az egyik gond szerintem a hybrid és elektromos autók támogatásával Magyarországon, hogy az energiatermelés elenyésző hányada származik megújuló forrásból. Az MVM oldalán sajnos csak 2010-es adatok vannak fenn, ami alapján a 2010-ben felhasznált villamos energia 41%-át termelte az MVM csoport, és a csoport által összesen megtermelt villamos-energia 0,26%-a származott megújuló forrásból. Ebből a szempontból csak a megújuló energiaforrások nagyobb részaránya mellett látom értelmét a zöld rendszámokhoz kapcsolódó kedvezményeknek.

Ha kicsit jobban elterjednek a zöld rendszámos autók, akkor véleményem szerint nem tartható fenn a számukra nyújtott ingyenes parkolási lehetőség. Hiszen így is nagyon nehéz parkolóhelyet találni a nagyvárosokban, mi lesz akkor ha azok, akik eddig nem mentek be a belvárosba autóval, mert fizetni kell a parkolásért, most már be fognak menni, hiszen ingyen parkolhatnak. Egyre jobban el tudnak terjedni az olyan olcsóbb autók (pl.: Nissan Leaf, Citroën C-Zero, Peugeot Ion), melyek használtan már megfizethetők az átlag jövedelemmel rendelkező számára is.

A nagyobb probléma véleményem szerint a támogatott autók egy részének a fogyasztása, ami sok esetben minden, csak nem környezetbarát. Például a Totalcar cikkben bemutatott BMW X5 40E városi fogyasztása 12 liter/100 km! A spritmonitor.de adatai szerint a Volvo XC90 Plug-In Hybrid átlagfogyasztása 10,47 liter, a Porsche Cayenne S e-hybrid átlagfogyasztása 9,54 liter! (A mintavétel alapja kicsi, de sokkal reálisabbnak tűnik, mint a gyári fogyasztási adatok.) Mivel a jogalkotó nem határozott meg maximális fogyasztást, így ha egy kicsi akkumulátorral pár km-t tud haladni egy autó, akkor az már egyből zöld rendszámot kaphat, miközben a fogyasztása egy átlagos kis autóénak a duplája. Ez alapján nyilvánvaló képmutatás arról beszélni, hogy ezek az autók környezetbarátak, és ezért támogatni érdemes az elterjedésüket, miközben egy benzines Toyota Yaris környezetszennyező a maga 6,14 literes átlagával...

Természetesen nagyon nagy eredménynek tartom, hogy az SUV-k fogyasztása ilyen szintre csökken a technológiai fejlesztésnek köszönhetően (, és részvényesként örülnöm kellene, hogy támogatják az autóipar fejlesztéseit) de (állampolgárként) hasznosnak tartanám a szabályozás újragondolását, hogy a valóban környezetbarát járművek kerüljenek be a támogatotti körbe.

Disclaimer: A szerző rendelkezik BMW részvényekkel.

A BÉT 2016. március 11-i közleménye szerint 2016. március 21-től megváltozik a BUX kosár összetétele, és az indexkosárba új részvényként bekerül a Plotinus. Az elmúlt évek töretlen fejlődését figyelve, mondhatni, hogy csak idő kérdése volt a Plotinus BUX tagsága.

A Plotinus részvényeivel korábban is foglalkoztam már, mivel évek óta egy különleges színfoltja a BÉT-nek, és számomra nemcsak Zsiday Viktor portfoliókezelése példaértékű, hanem az is, ahogy a részvényesek, kötvényesek felé kommunikál. Bízom benne, hogy a Plotinus sikerét látva több cégvezető is fantáziát lát majd a BÉT-en történő megjelenésben, és a részvényesek felé történő kapcsolattartásban is ezt a példát követik majd.

(A szerző a cikk írásakor rendelkezik Plotinus 2019/A kötvényekkel, melyeket a következő 72 órában nem szándékozik eladni.)

Kapcsolódó linkek:

- Plotinus

- Plotinus részvény jegyzés

- Plotinus részvény vs kötvény

- Plotinus kötvény – Tündérszikla Zrt.

- Újra megkerülik a hajók Afrikát, mint 150 éve

- Opinion: Donald Trump’s business disaster is worse than you think

- These ‘Dividend Aristocrat’ stocks have risen up to 24% a year for a decade

A napokban jelent meg a Berkshire Hathaway éves működéséről szóló levél. Sok érdekes információt tartalmaz a vállalat működéséről, befektetési filozófiájukról, így mindenképp érdekes, és tartalmas olvasmány. Most csak egy rövidebb részt szeretnék kiemelni, ami elgondolkodtató, hogy mennyire jó élete van most egy amerikai átlagembernek.

„It’s an election year, and candidates can’t stop speaking about our country’s problems (which, of course, only they can solve). As a result of this negative drumbeat, many Americans now believe that their children will not live as well as they themselves do.

That view is dead wrong: The babies being born in America today are the luckiest crop in history.

American GDP per capita is now about $56,000. As I mentioned last year that – in real terms – is a staggering six times the amount in 1930, the year I was born, a leap far beyond the wildest dreams of my parents or their contemporaries. U.S. citizens are not intrinsically more intelligent today, nor do they work harder than did Americans in 1930. Rather, they work far more efficiently and thereby produce far more. This all-powerful trend is certain to continue: America’s economic magic remains alive and well. Some commentators bemoan our current 2% per year growth in real GDP – and, yes, we would all like to see a higher rate. But let’s do some simple math using the much-lamented 2% figure. That rate, we will see, delivers astounding gains.”

„America’s population is growing about .8% per year (.5% from births minus deaths and .3% from net migration). Thus 2% of overall growth produces about 1.2% of per capita growth. That may not sound impressive. But in a single generation of, say, 25 years, that rate of growth leads to a gain of 34.4% in real GDP per capita. (Compounding’s effects produce the excess over the percentage that would result by simply multiplying 25 x 1.2%.) In turn, that 34.4% gain will produce a staggering $19,000 increase in real GDP per capita for the next generation. Were that to be distributed equally, the gain would be $76,000 annually for a family of four. Today’s politicians need not shed tears for tomorrow’s children.

 

Indeed, most of today’s children are doing well. All families in my upper middle-class neighborhood regularly enjoy a living standard better than that achieved by John D. Rockefeller Sr. at the time of my birth. His unparalleled fortune couldn’t buy what we now take for granted, whether the field is – to name just a few – transportation, entertainment, communication or medical services. Rockefeller certainly had power and fame; he could not, however, live as well as my neighbors now do.”

Természetesen Magyarországon hajlamosak vagyunk azt nézni, hogy mennyivel jobb az életszínvonal Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, de tulajdonképp a mi régiónkra is elmondható, hogy mennyivel jobban élünk, mint az 1920-as, 1930-as években élő legmódosabb polgárok vagy főurak, és olyan termékekhez, szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához vagy egészségügyi ellátáshoz férünk hozzá még átlagemberként is, amiről ők nem is álmodhattak.

2015. augusztusában írtam a Tesla Motorsról, hogy csak az újabb és újabb álmok jönnek, de nyereség nem. Akkor, 2015. augusztus 17-én 254,99 USD-n zártak a részvények, míg 2016. február 10-én 143,67 USD volt a záróár. Az álmok kergetése jó piaci időszakban egy ideig tud növekvő árfolyamokat generálni, de amikor a piaci hangulat romlik, akkor még a nagyon jó, nyereséges működés is kevés lehet. De ez nem fenyegeti a Teslát, hiszen a 2015-ös éves EPS -2,29 USD lett. A portfolio.hu nagyon jól összefoglalta a Tesla 2015Q4-es eredményeit, így csak pár dolgot emelnék ki ezek közül: pozitívum, hogy 2015. IV. negyedévében növekvő árbevétel mellett 179 millió USD cash flowt ért el a vállalat. A bruttó marzsa 20%-ra csökkent, mivel csökkentenie kellett a Model S értékesítési árát, és az erős dollár is negatívan hatott.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a Tesla révén megindult egy komolyabb fejlesztés az elektromos autók irányába, de ahogy a konkurencia megjelenik hasonló elektromos meghajtású autókkal, úgy halványodik a fénye a Tesla modelljeinek. Designban nem látok semmi különöset az autóiban, – bár ez erősen szubjektív – de véleményem szerint ha több elektromos autó jelenik meg más gyártók kínálatából, akkor a Tesla modellje már csak egy lesz a sok közül, ami az árazásában még inkább érvényesülni fog.

Nagy negatívum, hogy nyereséges működés helyett továbbra is csak az álmok, az ígéretek és a hit jelentik a kapaszkodót a részvényeseknek, és az álmok könnyen eltűnhetnek. Miközben a konkurens autógyártók mind értékesítésben, mind nyereségben rekordot rekordra halmoznak, aközben a Tesla még mindig veszteségesen működik. Mi lesz akkor, ha romlik az iparági környezet?A hit, és annak megerősítése rövid távon kedvező lehet az árfolyamra nézve, mint ahogy az eredmény prezentációja után a tőzsdezárás utáni kereskedésben mutatott emelkedés is jelezte, amikor 157,50 USD-re emelkedett az árfolyam, de kérdés, hogy meddig tart ki a pozitív hangulat, mind a részvényesek körében, mind az autópiac tekintetében. Lehet, hogy a mostani prezentáció hatására növekszik az árfolyama a cégnek, és szép nyereséget tehetnek zsebre a Tesla tulajdonosok, de jobban szeretem az olyan cégeket, melyek évek óta nyereségesek, és nem a menedzsment és a fő tulajdonos álmainak megvalósulásától függ a befektetésem megtérülése. Egy autógyártótól nem nagy elvárás, hogy kb. 10-es P/E értéken forogjon, ami a Tesla esetében 14-15 USD részvényenkénti eredményt jelentene. A következő pár évben láthatunk-e ekkora nyereséget a cégtől? Ha az álmokat, felfokozott várakozásokat nem tudja a következő pár évben teljesíteni a Tesla, akkor még a mostani árfolyamon is igen túlértékelt lehet.

Disclaimer: Nem rendelkezem sem long, sem short pozícióval a Tesla részvények tekintetében, és nem is áll szándékomban ilyet nyitni a következő 72 órában.

Korábbi blogbejegyzésemben írtam A Plotinus 2019/A kötvény és a Plotinus részvény árfolyamában hosszú ideje tapasztalható anomáliáról. Ugyan a kötvény árfolyama azóta emelkedett, de a részvény árfolyamemelkedése továbbra is attraktív befektetéssé teszi a Plotinus kötvényét, a korábbi cikkemben is ismertetett okok miatt.

Kapcsolódó érdekes hír, hogy "Zsiday Viktor közvetlen, 100%-os tulajdonában álló Tündérszikla Zrt. 2016.02.09-én 634 db részvényt értékesített 5.517,- Ft/db átlagáron, továbbá vásárolt 29 db Plotinus 2019/A kötvényt 109.000,- Ft-os nettó árfolyamon."

(A szerző a cikk írásakor rendelkezik Plotinus 2019/A kötvényekkel, melyeket a következő 72 órában nem szándékozik eladni.)

A ConocoPhilips (COP) a napokban jelentette be, hogy az eddigi negyedéves 0,74 USD osztaléka 0,25 USD-re csökkent, amit a részvény árfolyama egy 8,5%-os eséssel jutalmazott. A veszteséges működés miatt várható volt a COP-nál az osztalék csökkentése, mint azt már írtam januárban a Portfolio value investing fórumában.

A történetnek szerintem 2 fontos tanulsága van:

- Nem elég az osztalékhozamot vizsgálni egy cégnél, hanem érdemes annak nyereség általi fedezettségére is figyelni. Hiába van egy cégnek nagyon attraktív 8% feletti osztalékhozama a korábbi kifizetések alapján, ha a cég működése veszteségessé válik, és a cashflow termelő képessége is jelentősen csökken, akkor idővel elkerülhetetlen lesz az osztalék csökkentése. Így történt ebben az eseben is, így az új osztalékhozam 2,8%.

- A másik tanulság egy kicsit összetettebb: a ConocoPhilips még mindig integrált olajtársaságként él a köztudatban. Ugyanakkor a Philips 66 (PSX) 2012. áprilisi kiválásával a finomítói kapacitás és az üzemanyagkereskedelem átkerült az új társaságba, és a kitermelés maradt a ConocoPhilips-nél. (A ConocoPhilips részvényesei minden 2 db ConocoPhilips részvény után 1 db Philips 66 részvényt kaptak.) Így most az olajár esésével párhuzamosan a kitermelésnél keletkező veszteséget nem tudta ellensúlyozni a finomítói margin és az üzemanyag kiskereskedelmen elért növekvő nyereség. Azon integrált olajipari vállalatoknál, ahol ezek a területek működnek, ott még ilyen olajár mellett is kimutatható nyereség, míg a csak kitermeléssel foglalkozó vállalatoknál egyszerűen nem fenntartható a jelenlegi olajár mellett a korábbi osztalékfizetés. Tehát befektetés előtt érdemes jól megnézni, hogy milyen cégben vásárolunk részesedést. Még most is sok honlap a major integrated oil csoportba sorolja a ConocoPhilips-t, miközben a 2014-es éves beszámolójában is kitér rá, hogy a világ legnagyobb független olajkitermeléssel foglalkozó vállalata.

Az alacsony olajárat egyre nehezebben viselik a kitermelő cégek, és a kőolajban gazdag országok is. A palaolaj kitermelésben érdekelt cégek pénzügyi nehézségei után eljött az idő, amikor már egyes országoknak is komoly gondokat jelent az alacsony olajár. A héten Azerbajdzsán kért pénzügyi segítséget az IMF-től, majd Nigéria fordult kölcsönért a Világbankhoz és az Afrikai Fejlesztési Bankhoz.

Lehet találgatni, hogy melyik ország, esetleg nagyvállalat lesz a következő, de úgy tűnik, hogy hamarosan megtudhatjuk...

Korábbi blogbejegyzésemben már írtam az olajról és az olaj árának hatásairól, valamint Venezueláról írt bejegyzésemben kitértem pár gondolat erejéig az olajexportáló országok pénzügyi tartalékaira. Ezek a tartalékok folyamatosan csökkennek, így ezekben a hatalmas állami alapokban lévő részvények és kötvények piacra kerülése eladói nyomást hoz a tőkepiacokra.

A menedzsment tervei szerint a Magyar Telekom 2016-ban várhatóan legalább 15,- Ft osztalékot fizet részvényenként. Indokoltnak látom megvizsgálni, hogy a Magyar Telekom adataihoz képest, a telekommunikációs szektor más szereplőinek hogyan alakul az osztalékfizetésük.

Magyar Telekom

Árfolyam: 396,- Ft

Várható osztalék: 15,- Ft

Osztalékhozam: 3,79%

A vállalat menedzsmentje a vállalat eladósodottságát szem előtt tartva határozza meg a fizetendő osztalék mértékét. Az eladósodottsági rátánál a célsáv 30-40%. Mivel a hazai adórendszer változásai elmúlt évek eredménytermelő képességére és eladósodottságára is nagyban rányomták bélyegüket, így ez tükröződött az elmúlt 5 év osztalékfizetéseiben is, melyek az alábbiak szerint alakultak:

Gazdasági év	Egy részvényre jutó osztalék
2010. év	50,- Ft
2011. év	50,- Ft
2012. év	50,- Ft
2013. év	0,- Ft
2014. év	0,- Ft

Deutsche Telekom

Árfolyam: 15,85 EUR

Várható osztalék: 0,5 EUR

Osztalékhozam: 3,15%

Előző évek osztaléka:

Gazdasági év	Egy részvényre jutó osztalék
2010. év	0,7 EUR
2011. év	0,7 EUR
2012. év	0,7 EUR
2013. év	0,5 EUR
2014. év	0,5 EUR

A Deutsche Telekom a Magyar Telekom fő részvényese, így fontosnak tartottam az összeshasonlításukat. A Deutsche Telekom ugyan mindegyik vizsgált üzleti év után tudott osztalékot fizetni, de ennek összege csökkenő trendet mutat. A cég honlapján (http://www.telekom.com/dividend) szereplő előrejelzés szerint a 2015-2018-as pénzügyi évekre az osztalék tervezett növekedése a free cash flow növekedésével lesz párhuzamban.

AT&T

Árfolyam: 35,14 USD

Várható osztalék: 1,92 USD (http://www.dividend.com/dividend-stocks/technology/telecom-services-domestic/t-atandt/)

Osztalékhozam: 5,46%

Előző évek osztaléka:

Gazdasági év	Egy részvényre jutó osztalék
2010. év	1,72 USD
2011. év	1,76 USD
2012. év	1,80 USD
2013. év	1,84 USD
2014. év	1,88 USD

Az AT&T 31 éve megszakítás nélkül emeli az osztalékát.

Az összehasonlításhoz azért választottam ki 2 ilyen nagy, meghatározó telekommunikációs céget, mert nem láttam értelmét kicsi, régióbeli versenytársakkal összehasonlítani, mivel befektetőként szabadon választhatok akár nagy világcéget is befektetési célpontként, így értékeltségben ezekkel is ugyanúgy meg kell álljon az összehasonlítás. (Tulajdonképp kisbefektetőként még könnyebb is az AT&T-be vagy a Deutsche Telekomba befektetni, mint valamelyik közép-kelet európai telekommunikációs cégbe.)

A Magyar Telekom mellett szól, hogy a fő tulajdonos akár fel is vásárolhatja, míg a másik 2 cég esetében ez nem áll fenn, viszont az AT&T és a Deutsche Telekom esetén sincs az eredménytermelő képességre olyan hatással a gazdaságpolitika, vagy az adórendszer változása, mint a Magyar Telekomra, és így stabilabb a működésük, ami az osztalékfizetésben is tetten érhető. Természetesen magyar befektetőként számolni kell a EUR és az USD jövőbeli esetleges árfolyamváltozásával a forinthoz képest.

Távolabbról szemlélve a helyzetet, a telekommunikációs szektor cégeit alapvetően „fejőstehén” cégeknek (ld. BCG mátrix) tartom, melyek magas piaci részesedés mellett lassan növekednek, de az állampapírok hozamához képest jó hozamot fizetnek. Ugyanakkor 3-4%-os osztalékhozammal lehet találni rengeteg olyan befektetést, melyek az elmúlt 5-10 évben sokkal attraktívabb növekedést tudtak felmutatni, és várhatóan a következő 10 évben is felülteljesítik a telekommunikációs cégek növekedési ütemét.

Amennyiben hosszú távú befektetésként tekintek a telekommunikációs szektorra, komoly kockázatnak látom, hogy ha a jegybanki kamatok nem maradnak 0% környékén sokáig, akkor ezeknek a telekommunikációs cégeknek nemcsak a finanszírozási költsége nő meg jelentősen, hanem az elvárt hozam is, így ez nyomás alá helyezheti a cégek részvényeinek árfolyamát. Ez különösen jól látszik a Deutsche Telekom historikus adatain, ahol 2009-2013 közt 7-8%-os osztalékhozammal forogtak a részvények, majd a jelentős árfolyamnövekedés és az osztalék csökkenés hatására ez mostanra 3,15%-ra mérséklődött.

Az elmúlt hetekben a Plotinus folyamatosan értékesítette a saját részvényeit 5.150,- Ft-os árfolyamon, és így a piaci árfolyam is kb. 5.100-5.150,- Ft-os sávban mozgott. Eközben a Plotinus kötvényeinek a piacán decemberben 105%-on és 107%-on is volt eladó kötvény (ekkor még 5.050-5.100,- Ft-os árfolyamon értékesített a Plotinus saját részvényeket), de januárban 106%-on és 109%-on is született kötés a kötvények piacán. Elgondolkoztam rajta, hogy mennyit is érne a kötvény a jelenlegi árfolyamok mellett, és az alábbiak fogalmazódtak meg bennem:

A Plotinus Nyrt. tájékoztatója szerint a kötvény 4 éves futamidejű, éves 2% kamatot fizet, névértéke 100.000,- Ft és a futamidő alatt átcserélhető 20 db Plotinus törzsrészvényre. (A kötvények jegyzése 2015. június 15-18. közt zajlott.)

A fentiek alapján még kb. 3,5 év van hátra a futamidőből, így ezen futamidő alatt a kötvényekre még 7% kamat kell érkezzen, míg a Plotinus részvényekre – figyelembe véve a jelenlegi osztalékpolitikát – nem várható osztalékfizetés. (Kötvény vásárlása esetén a legutóbbi kamatfizetés óta felhalmozott kamatot is ki kell fizetni az eladó részére.) Úgy számoltam, hogy amennyiben a kötvény futamideje alatt a részvényárfolyam a jelenlegi szinten stagnálna, vagy növekedne, akkor az átválthatóság és a kamatok miatt körülbelül hasonló hozamot realizálhat a befektető a kötvénnyel és a részvényekkel. Ellenben ha valamilyen oknál fogva nem alakulna jól a cég nyereségessége a következő pár évben, akkor a kötvény esetén még mindig realizálható a kamat és a futamidő végén a névérték is kifizetésre kerül, így gyakorlatilag a befektetett tőkénket visszakapjuk, míg a részvények árfolyama egy ilyen esetben is a cég teljesítményét tükrözné vissza. A részvények előnye a kötvényekhez képest, hogy piacuk sokkal likvidebb.

Tegyük föl, hogy ha 109%-on veszünk 1 db kötvényt (109.000,- Ft), akkor jogosultak vagyunk 20 db részvényre átváltani. Ha a részvény árfolyama a következő 3,5 évben nem változik, és 5.100,- Ft-ért tudjuk átváltani, akkor felvéve a futamidő alatt még várható kb. 7.000,- Ft kamatot, a nyereségünk 0,- Ft lesz. Ha növekszik a futamidő alatt a részvények árfolyama, akkor mivel átváltható a kötvény, így ugyanúgy részesülünk az árfolyam növekedéséből, mintha részvényünk lenne. Ellenben ha pl. 20%-kal csökken a részvény árfolyama, akkor a kötvény esetén megkapjuk a lejáratig esedékes kb. 7.000,- Ft kamatot, és a lejáratkor a névértéket (100.000,- Ft), így 2.000,- Ft veszteségünk keletkezik. Ellenben ha ugyanezen helyzetben 20 db részvénnyel rendelkezünk, akkor 20.400,- Ft veszteségünk keletkezik. (A transzfer költségével nem számoltam. Ez függ például a vásárolt kötvények számától is, mert a részvényre váltáshoz transzferálni kell a kötvényeket, ami a legtöbb brókercégnél fix költségű, így nagyobb kötvénymennyiségnél fajlagosan kevesebb lesz a költség. A kötvények esetén a felhalmozott fél éves kamattal nem számoltam, mivel azt kamatfizetéskor megkapjuk.)

Véleményem szerint jelenlegi árfolyamokon a cég kötvényei jobb befektetések, hiszen nagymértékben csökkentik a valószínűségét annak, hogy a befektetésen pénzt veszítsen a befektető. Mivel mint ahogy már a Plotinusról közölt korábbi írásomban is kitértem rá, a Plotinus a magas tőkeáttétellel működő ügyletei miatt magas kockázattal járó befektetés, így mindenképp érdemes megvizsgálni a kötvényei nyújtotta befektetési lehetőséget, és mindenkinek végigszámolnia, hogy neki a kötvény vagy a részvény éri meg jobban.

(A szerző a cikk írásakor rendelkezik Plotinus kötvényekkel, és nem tervezi, hogy a következő 72 órában Plotinus kötvényeket, vagy részvényeket vásároljon, illetve eladjon.)