Konzervatív befektető

Konzervatív befektető

Viszlát Plotinus

2017. január 06. - dginvestor

Sajnos rosszul indult a Plotinus befektetőinek az idei év. A Társaság közleménye alapján a Társaság Igazgatótanácsa javasolja a részvényeseknek, hogy döntsenek a Plotinus részvények tőzsdei kivezetéséről. Sokan vették a Plotinus részvényeit, kötvényeit hosszú távú befektetésnek, és számukra ez mindenképp egy nagyon negatív hír. Ugyan a közleményben felajánlott ár meghaladja a Társaság egy részvényre jutó saját tőkéjét (BVPS), de mégsem tűnik ez olyan kedvező lehetőségnek. Hogy miért? A Plotinus részvényei a bevezetéskori 1.525 Ft-os árfolyamról 6 év alatt 5.900 Ft-ig emelkedtek, ami éves 26%-os hozamnak felel meg. Ráadásul ezzel párhuzamosan emelkedett a BVPS is. Ha a jövőben egy sokkal alacsonyabb hozammal számolok, és figyelembe veszem a tevékenység kockázatait is, akkor is többet érhetnek a részvények a jelenlegi BVPS-nél. Ezt nyilván sokan fel is mérték, amikor a BVPS érték feletti áron is vásárolták a Plotinus részvényeit.

 

A közlemény alapján szerintem nem az a fő kérdés, hogy az ajánlott áron érdemes-e kiszállni, vagy várni, hátha esetleg kedvezőbb kivásárlási ár lesz, hanem az, hogy miért is maradna bárki részvényes a cégben? Gyakorlatilag a menedzsment teljes fordulatot vett a korábbi hozzáálláshoz képest, és már nem kíván a tőzsdén maradni, és nem kívánja megtartani a tőkepiaci ügyletek súlyát, hanem a reálgazdasági befektetések felé fordul. A Plotinus menedzsmentje fantasztikus eredményeket ért el a tőkepiacokon, és lehetősége volt egy komoly céget felépíteni, ami akár nemzetközi szinten is meghatározó tőkepiaci szereplővé válhatott volna pár évtized alatt. Ugyanakkor most eldöntötték, hogy a reálgazdasági befektetések felé fordulnak, és ezzel a legnagyobb problémám, hogy a céget nem vállalkozók vezetik, hanem tőkepiaci szakemberek, a reálgazdasági területre véleményem szerint teljesen más mentalitás, tapasztalat szükséges, és míg a tőkepiacokon a rutinjuk, tehetségük és szorgalmuk révén jelentősen átlag feletti eredményt tudtak elérni, hogyan lesznek jobbak az átlagnál egy olyan piacon, ahol másoknak van meg a több évtizedes tapasztalatuk, tudásuk.

 

Kapcsolódó cikkek:

 

- Plotinus

 

- Plotinus részvény vs. kötvény

 

- Plotinus részvény a BUX indexben

 

Whitbread

 

A Whitbread Plc (WTB) hoteleket, kávézókat és éttermeket üzemeltet. A Hotels & Restaurants részlege szállásadással és étkezéssel kapcsolatban nyújt szolgáltatásokat, míg a Costa részlegéhez tartoznak a saját tulajdonú és franchise kávézók. A vállalat jelenleg több mint 730 Premier Inn hotelt és több mint 3200 Costa kávézót üzemeltet. Éttermei Beefeather, Brewers Fayre, Table Table és Whitbreads Inn néven működnek. Különlegesség az üzleti modelljükben, hogy 387 hoteljük a saját éttermük mellett található. A cégnek mindkét részlegét érintően ambiciózus növekedési tervei vannak, folyamatosan nyílnak újabb hoteljei és kávézói, valamint mára már több mint 6000 Costa Express kávéautomatával rendelkezik. Az Egyesült Királyság piacán – több mint 2000 kávézójával – piacvezető.

 

costa_coffee_canaccord_conference_presentation.PNG

 

(A kép forrása: Canaccord Conference prezentációja)

 

Részvényei a Londoni Értéktőzsdén (LSE) forognak, és szerepelnek az FTSE 100 és FTSE 350 indexekben.

 

A Whitbread 2012. március 1-jén végződő üzleti évben 1,778 milliárd GBP árbevételt és 1,2738 GBP egy részvényre jutó nyereséget ért el, mely után részvényenként 0,5125 GBP osztalékot fizetett. Miközben azóta mindhárom vizsgált soron minden évben növekedést tudott felmutatni, aközben a 2016. év márciusában végződő üzleti évben már 2,921 milliárd GBP árbevétel mellett 2,3865 GBP egy részvényre jutó nyereséget ért el, mely után részvényenként 0,9035 GBP osztalékot fizetett ki részvényeseinek. Osztalékát 2 részletben, december-januárban és júliusban szokta fizetni, és jelenleg 2,4%-os osztalékhozammal forognak a részvényei. Ha 10 éves időszakot veszek alapul, akkor is jól látszik, hogy osztalékát minden évben emelte.

 

track_record_of_value_creation_whitbread_cmd_2016.PNG

 

(A kép forrása: Capital Market Day 2016 prezentációja)

 

 

Részvényei jelenleg 15,76-os P/E mutatóval forognak, miközben várhatóan a cég tovább tud növekedni, még ha ez lassabb is lehet a korábbi évek növekedéséhez képest.

 

Tekintve, hogy mind hotelek üzemeltetésével, mind éttermek, kávézók üzemeltetésével foglalkozik, így nehezen összehasonlítható az árazása más cégekkel. A Whitbread versenytársaként, kávézókat üzemeltető Starbucks jelenleg 30-as P/E-vel forog, éppúgy, mint a hoteleket üzemeltető Marriott International, viszont egyikükre sincs olyan hatással a Brexit, mint a Whitbread-re, mely így jelentős kockázati tényező. A Brexitet követően növekedhet a munkaerő költsége, és a beruházások is lelassulhatnak, valamint a finanszírozási költségek is emelkedhetnek, de a pontos hatása véleményem szerint nem jelezhető előre, és nagyban függ a kilépési tárgyalások alakulásától. A cég múltbeli fejlődése alapján – véleményem szerint – sikerrel fogja venni az elkövetkező évek akadályait is, és nagy valószínűséggel megvalósítja 2020-ra megfogalmazott növekedési terveit miközben a jelenlegi árazása jó belépési pontot jelenthet hosszabb távú befektetőknek.

 

 

 

Disclaimer: A szerző rendelkezik Starbucks részvényekkel.

 

 

 

 

Források:

 

http://www.hl.co.uk/shares/shares-search-results/w/whitbread-plc-ordinary-76-122153p

 

http://www.hl.co.uk/shares/shares-search-results/w/whitbread-plc-ordinary-76-122153p/financial-statements-and-reports

 

https://www.whitbread.co.uk/content/dam/whitbread/pdfs/media/factsheets/25Oct2016/PI_Fact%20Sheet%20WK26%201617%20210902016.pdf

 

https://www.whitbread.co.uk/content/dam/whitbread/pdfs/investors/reports-and-presentations/annual-reports/2015-16/Annual_Report_and_Accounts_2015_16.pdf

 

https://www.whitbread.co.uk/content/dam/whitbread/pdfs/investors/All%20CMD%20slides.pdf

 

http://www.dividendmax.com/united-kingdom/london-stock-exchange/travel-and-leisure/whitbread/dividends

 

http://finviz.com/quote.ashx?t=MAR&ty=c&ta=1&p=d

 

http://finviz.com/quote.ashx?t=sbux

Nike – Az egyik kedvenc hosszú távú befektetési ötletem

A Nike árfolyama az elmúlt hetekben folyamatosan csökkent, és elérte az 52 USD-t. A jelenlegi 24-es P/E mutatóval véleményem szerint ez az egyik legjobb hosszú távú befektetéssé teszi a jelenlegi piacon a jelentős piaci kapitalizációval rendelkező vállalatok közül. Sok vállalat esetén egy ilyen P/E mutatót magasnak tartanék, viszont a Nike elmúlt években mutatott látványos bevétel és nyereség növekedése miatt itt kivételt tennék.

 

Míg a 2012-es üzleti évben 23,331 milliárd USD volt az árbevétele és az egy részvényre jutó eredménye (EPS) 1,23 USD, addig a 2016-os üzleti évben már 32,376 milliárd USD árbevétel mellett 2,21 USD egy részvényre jutó nyereséget ért el. Nem csak az eredményen, de a ROE-n is látszik, hogy milyen hatékonyan működik a cég. A 2012-es 22%-os ROE 2016-ra 30% fölé emelkedett. Ráadásul a vállalat hosszú távú adóssága is alacsony, így ha a jegybankok változtatnak a kamatokon, az sem érinti jelentősen.

 

Ha a legutóbbi negyedéves jelentését nézem, az is nagyon szép növekedésről számol be. A bevétel 8%-kal, az EPS 9%-kal növekedett. Mivel a piac ennél jelentősebb növekedést várt, így ez tükröződik az árfolyam mozgásán, de szerintem ilyen erős dollár mellett szép eredményt ért el, és egy gyengülő dollár mellett könnyedén két számjegyű növekedést mutat majd fel.

 

Az elmúlt években is erős piaci versenyben kellett helyt álljon, hiszen olyan nagy nevekkel versenyzik, mint az Under Armour vagy az Adidas, de az elmúlt években mutatott teljesítménye alapján véleményem szerint sikeres lesz a cég a jövőben is.

 

Osztalékát az elmúlt 14 évben folyamatosan növelte, jelenlegi kifizetési arány 27%, így még bőven van tere az osztalék emelkedésének. 2006-ban még 0,0388 USD osztalékot fizetett negyedévente, ami azóta több mint négyszeresére nőtt, és jelenleg 0,16 USD negyedévente. Osztalékhozama alacsony, 1,24%.

 

A Nike növekedését segítik a demográfiai trendek is, hiszen a jelentős népességgel rendelkező fejlődő piacokon egyre nagyobb tömegek anyagi helyzete javul jelentős mértékben, így növekszik a cég potenciális piaca is.

 

Az elmúlt év árfolyamcsúcsa óta kb. 20 USD-t csökkent az árfolyama, miközben jelentősen növelte a nyereségét, így a cég jelentős növekedésének és a kedvező P/E alapú árazásának okán az egyik kedvenc befektetési elképzelésem idén.

 

Disclaimer: A szerző rendelkezik Nike részvényekkel.

Nagy ház

Habár elsősorban értékpapír befektetésekről szoktam írni, de most egy kis kitérőt teszek az ingatlanok világába. Az elmúlt hónapokban egyre többször hallom, hogy a Családok Otthonteremtési Kedvezménye miatt érdemes-e új házat venni/építeni, kihasználva ezzel a bőkezű állami támogatást, és a kedvezményes hitelhez jutási lehetőséget. De vannak olyanok is, akik most, hogy már pár éve dolgoznak, sikerült karriert befutniuk, és gondolkoznak egy nagyobb ingatlan vásárlásán, így számukra is érdemes átgondolni, hogy mennyivel legyen nagyobb az új ház. Mivel egy lakás vagy ház vásárlása az átlag családok legnagyobb pénzügyi döntése, így érdemes nagyon alaposan végiggondolni. Ehhez szeretnék a magam részéről felvetni pár megfontolandó szempontot:

 

Szükségetek van tényleg nagyobb lakásra?

 

Igaz, hogy nagyon jól hangzik, a bőkezű állami támogatás, de tényleg szűken vagytok a mostani lakásban? Korábban is így érezted, amikor még nem is lehetett hallani róla, hogy lesz CSOK? Ha kidobnál vagy elajándékoznál pár dolgot, nem lehetne jobban elférni?

 

Azért, mert a játszótéren a többi anyuka/apuka arról beszél, hogy X épp belevág, és elkezd építkezni, és ehhez mennyi pénzt kap, még nem ok arra, hogy Neked is bele kell vágnod. Próbáld mérlegelni, hogy szükséges-e számotokra. Hallottam olyanról, aki eladta a kis lakását, és most intézik az új házat, ami már a tervek alapján is 50M Ft körüli összegnél tart. Lehet, hogy nekik megéri, hogy nyakig eladósodjanak, „álmaik házának” megépítéséhez, de vajon 10 év múlva is így fogják érezni, amikor még mindig nem látják a hiteleik végét? Nyilván nem azt akarom mondani, hogy akinek van rengeteg pénze, az ne akarjon egy szép házat, de az átlagos családoknak nem biztos, hogy az a legjobb, ha a gyerek alig látja a szülőket, mert ők túlóráznak azért, hogy a felvett hitelt törleszteni tudják.

 

Biztos törleszteni tudod majd a felvett hitelt? Van elegendő tartalékod, ha épp munka nélkül maradsz pár hónapig?

 

Sokan kezdik elfeledni a 2008-2009-es válságot, mely nagyon sok hitellel rendelkezdő családot sodort nehéz helyzetbe. Ha úgy vennél fel hitelt, hogy már most is nehezen tudnád törleszteni, akkor inkább ne tedd. Ha bajba kerülsz a hitelfelvétel miatt, hiába szidod a bankokat, és/vagy a kormányt, attól még Te leszel bajban. Jelenleg nagyon alacsonyak a kamatok, de honnan tudod, hogy 10 év múlva is ugyanilyen kamatok lesznek, mint most?

 

 

A gyermekeid még várhatóan hány évig laknak veletek?

 

Szüleim generációjából sokan akkor építettek nagy házakat, amikor a gyermek már 16-20 éves volt, így mire megépült a szép, nagy ház, addigra alig használták közösen, mert a gyermek már saját útját járta, és feleslegessé vált a nagy ház, így a szobák üresen álltak.

 

Fenn tudod majd tartani a nagyobb házat?

 

A 80-as évek végén és a 90-es években nagy divat volt, hogy mindenki építette a nagyon nagy házakat. Időközben a gyerekek kirepültek, így ott marad(ak) a nagy házban az idős szülő(k), akik alig tudják fizetni a fűtését, míg eladni – sok esetben – alig lehet ezeket a házakat. De ma is sorban épülnek a nagy lakóparki házak hasonló méretben, bár jóval korszerűbb fűtéssel.

 

Azt mondanom sem kell, hogy mennyi idő tud eltelni, mire egy nagy házat kitakarít valaki, vagy a kertben lenyírja a füvet, de e mellett a ház fenntartása is rengeteg időt, energiát és pénzt tud felemészteni. Idővel ki kell cserélni a nyílászárókat, fel kell újítani a konyhát, fürdőszobát, fűtési rendszert stb.

 

További költségként jelentkezik az építményadó. Ennek mértékét a helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletben szabályozhatja, és így településenként teljesen eltérő a szabályozása. Vannak települések, ahol nem kell lakóingatlanok után fizetni, de vannak olyan települések is, ahol több száz forintot kell fizetni az ingatlan minden hasznos négyzetmétere után. Mivel a legtöbb önkormányzat szerény pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, így jobb ha hosszabb távon ilyen jellegű kiadással is számol mindenki. (Lakóhelyemen, és szinte az összes környékbeli településen évek óta kell fizetni építményadót.) Építkezés vagy vásárlás előtt a település honlapján érdemes megnézni, hogy építményadó terén mire számíthatsz.

 

Biztos, hogy az új házban álló tőkének nem tudnál jobb helyet?

 

Mivel a blogom befektetésekkel foglalkozik, így ide kívánkozik, hogy érdemes-e minden megtakarítást egy új ingatlanba tenni, vagy esetleg jobb helyet is találnál pár millió Ft-nak. Lehet az akár a vállalkozásod fejlesztése vagy egy továbbképzés esetleg a gyermeked egyetemi tanulmányainak finanszírozása. De ha most nincs jobb ötleted, akkor vehetsz rajta állampapírt is, így szükség esetén hozzáférhetsz a pénzedhez, és addig is kamatozik a pénz. Persze ha mindenképp ragaszkodsz hozzá, hogy ingatlanban álljon ez a pénz, akkor gondold végig, hogy később egy lakást vagy garázst lehet venni belőle bérbeadásra, így amellett, hogy ingatlanban van a pénz még jövedelmet is hozhat.

Brexit és a befektetések menedzselése

A népszavazást követő pénteki tőzsdei zuhanás ugyan napon belüli mozgásnak igen jelentős volt, de ha az elmúlt 1-2 hét adatait nézem, akkor még nincsenek érzehetően alacsonyabban a részvénypiacok. Hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetnek mi lesz a kimenetele, hogy az Egyesült Királyság mikor és hogyan lép ki az Európai Unióból, és ennek milyen hatása lesz az Unió működésére, vagy akár Skócia és Észak-Írország státuszára, azt még senki sem tudja megmondani.

 

A részvénypiacoknak alapvetően a bizonytalanság nem tesz jót, várható, hogy a következő hetekben, hónapokban jelentős mogások lesznek. A piacok várható mozgását nem szeretném jósolgatni, így inkább pár számomra fontos dolgot emelnék ki:

 

Az ilyen eseményeknél különösen fontos szerintem, hogy ha valaki részvényeket vásárol, akkor ne hitelből tegye, hogy ne kényszerüljön rá a befektetései idő előtti eladására. Rendelkezzen elegendő likviditással, hogy tudja megfelelően menedzselni a pozícióit.

 

Jól menedzselt, évtizedek óta jól és nyereségesen működő vállaltok részvényeit keresse, ne az aktuális "tuti sztorit", így ha az árfolyamok esetleg csökkennek, akkor is tudja, hogy egy jól működő cégnek a résztulajdonosa. Sőt, esetleg a csökkenő árakat kihasználhatja részesedésének növelésére.

 

Szerintem ez azért is nagyon fontos, mert egy teljesen más szemléletet képvisel, mint a ma megveszem x Ft-ért, hogy holnapután x+2 Ft-ért eladjam, de ha közben x-1 Ft-ra csökken az árfolyam, akkor aktiválódik a stop loss. Ha ezzel a szemléletmóddal figyeljük a piacokat, akkor jó eséllyel elkerülhető, hogy az árfolyamok esetleges csökkenését látva megremegjen a kezünk. Gondoljunk csak bele, ha lenne egy családi pizzériánk, ami egyik nap ér 40 aranytallért (és jövedelemként ki tudunk venni belőle 2 aranytallért évente, és ez várhatóan a jövőben is így marad), majd két hónap múlva jön valaki, hogy ő 30 aranytallérért megvenné, akkor rohannánk neki eladni, azért, hogy nehogy holnapután valaki már csak 20 aranytallért ajánljon? Nyilván csak akkor adnánk el, ha valamiért nagyon nagy szükségünk lenne a pénzre, ellenkező esetben elutasítanánk az ajánlatot.

 

Befektetéseimnél mindig igyekszem így gondolkodni, hogy az aktuális árfolyamok csak annyiban érdekesek, hogy számomra megéri e eladni a tulajdonrészemet, vagy nem. Ha nem, akkor nincs miért kapkodni, viszont ha jó lehetőséget látok arra, hogy növeljem a részesedésem úgy, hogy számomra megfelelő áron vásárolok, akkor megteszem, figyelve arra, hogy elegendő pénz maradjon tartalékban és így élni tudjak a jövőbeni lehetőségekkel is.

Activision Blizzard

Évek óta nagy sikerű játékokat jelentet meg az Activision Blizzard (Nasdaq: ATVI), és mivel a fiatalok körében nagyon kedveltek a játékai, így kíváncsivá tett, hogy vajon befektetésként is hasonlóan érdekes-e a cég.

 

Az Activision Blizzard jelenteti meg a Call of Duty-t, amely 2015-ben a legnépszerűbb konzolon futó játék volt, a Destiny-t, aminek több mint 25 millió regisztrált felhasználója van, az idén nyáron már a 6. kiegészítővel megjelenő World of Warcraftot, a 40 millió regisztrált felhasználóval rendelkező Heartstone-t, a Skylanderst, a Diablo-t, a Starcraft-ot, a Heroes of the Storm-ot, a Guitar Hero-t és az Overwatch-ot.

 

atvi_games.JPG

 

(forrás: First Quarter 2016 Results presentation)

 

Ennyi nagy sikerű játék után számomra kicsit csalódást jelentett, hogy míg 2009-ben 4,279 milliárd USD bevételt ért el a cég, addig ez 2015-re csak 4,664 milliárd USD-re növekedett. Ugyanakkor pozitívum, hogy az elmúlt 6 évben folyamatosan nyereséges volt a cég és osztalékot is fizetett már ezekben az években. Jelenleg csak az éves nyereség 15,4%-át, azaz 0,26 USD-t fizet ki osztalékként a részvényesek részére, mely a 38,27 USD-s árfolyammal 0,68%-os osztalékhozamot jelent. A 2015-ös év nyeresége alapján a P/E: 33,9, az Price/Book (value) 3,3. A historikus adatokhoz  képest azt látni, hogy az árfolyamban már komoly növekedési várakozások is be lettek árazva és jelentősen magasabb értékeltség mellett forognak a részvények, mint 2011-2013-ban.

 

Itt kell megemlíteni, hogy a cég bevételeinek jelentős része nem USD-ben keletkezik, így az elmúlt évek erős dollárárfolyama negatívan befolyásolta a dollárban számolt árbevételt és nyereséget. Mint azt a 2016 Q1 eredményét bemutató prezentáció is kiemeli, a bevétel és az EPS is növekszik, ha az EUR vagy a GBP erősödik az USD-vel szemben.

 

atvi_games2.JPG

 

(forrás: First Quarter 2016 Results presentation)

 

Érdekes lehetőség a cég számára, hogy idén megjelent a World of Warcraft világán játszódó Warcraft című film, amely ha sikeres lesz, valószínűleg további filmek követik majd, és ezáltal a cég újabb bevételi forráshoz juthat a játékok mellett.

 

Számomra az egyik legnagyobb kérdés a céggel kapcsolatban, hogy a nagyon népszerű, milliók által játszott játékaiból hogyan tud jövedelmet és nyereséget generálni? Miközben évek óta nagy sikerű játékokkal jelenik meg, és a rajongók alig várják az újabb kiegészítők megjelenését, addig a bevételét és az EPS-ét nem tudta olyan mértékben növelni, ami számomra indokolttá tenné a jelenlegi árazását. Ugyanakkor a játékai rengeteg fiatalt vonzanak, és jól felépített rendszerükkel, fantasztikus grafikai megoldásaikkal garantálják, hogy hosszú órák repüljenek el a számítógép vagy a TV képernyője előtt, és kétségkívül jó esélye van a cégnek, hogy a számítógépes játékok gyorsan változó piacán 10-15 év múlva is jelen legyen és ha e mellett további filmekkel tud kijönni, akkor az várhatóan már a cég árbevételében és nyereségében is jól látható lesz, így szerintem a Warcraft film fogadtatása nagyon meghatározó a cég jövője szempontjából.

Külföldi értékpapírok után járó osztalék adója

Mivel egyre többen fordulnak befektetéseikkel a nemzetközi tőkepiacok felé, így hasznosnak látom megosztani tapasztalataimat a külföldi részvények után járó osztalékok adózásával kapcsolatban. Nem az a célom, hogy adójogszabályokat idézgessek és azokat értelmezzem, hanem tényleg csak a tapasztalatok megosztása, mivel számomra is sok esetben csak a gyakorlatban derült ki egy-egy érdekesség, amit esetleg jó lett volna előre tudni...

 

Tapasztalataim magyar brókercégeknél (Random Capital és KBC Equitas) vezetett értékpapír számlákra vonatkoznak, és TBSZ-re vásárolt részvényekre!

 

BÉTa

 

A BÉTa piaccal kezdem, mert kis tőkével is elérhető, és még pénzváltással sem kell foglalkozni, hiszen forintban történik az elszámolás. Vásároltam is pár darabot egy német cég részvényeiből.

 

Osztalékfizetéskor egyrészt adóval csökkentett osztalékot kaptam, vagyis levontak kifizetés előtt 25% adót és 5,5% szolidaritási illetéket. (Összesen: 26,38%-ot.) Akit bővebben érdekel, pl. az E.ON oldalán is találhat hasznos információkat. Persze ezzel csak az a gondom, hogy hiába van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, a kifizető cégek nem foglalkoznak vele, hanem igényelje vissza a befektető a pénzét. Nyilván ezzel csak az a gond, hogy pár euróért nem érdemes Németországba levelezni, és utánajárni a visszaigénylésnek.

 

A másik érdekesség, hogy ugyan forintban fizetek a BÉTa piacon a vásárlások után, de az osztalék euróban került jóváírásra a számlán.

 

Xetra, Bats

 

Német cégek részvényeit még a Xetra és a Bats piacokon is vehetünk. Mindkét piacon euró alapú az elszámolás vételkor, valamint az osztalék is euróban kerül jóváírásra a számlán. A 26,38% adót ugyanúgy levonják, mint a fenti esetben, így már csak az adóval csökkentett összeg érkezik meg a számlára. A Bats esetén valamiért kb. 3 hét volt az átfutás, mire a számlára megérkezett az osztalék. A Xetra esetén érdemes tisztában lenni vele, hogy ha nem német részvényt vásárolunk, akkor az osztalék adója, melyet kifizetéskor levonnak, a kibocsátó cég országa szerinti adómérték lesz. Természetesen ebben az esetben a kifizetés pénzneme is eltér, és a kifizetett összeg pl. dollárban vagy fontban jelenik meg a számlán.

 

London Stock Exchange

 

Angol cégek részvényei esetén sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk osztalékfizetéskor, ugyanis kifizetéskor nem vonnak le adót, így a meghirdetett osztalék érkezik meg a számlára.

 

Amsterdam Stock Exchange

 

A holland cégek kifizetései 15% adó levonását követően érkeznek meg.

 

USA (NYSE)

 

Osztalékfizetések 15% adó levonását követően érkeznek meg.

süti beállítások módosítása