A mai napon jelent meg a Graphisoft Park SE 2016. IV. negyedéves időközi vezetőségi beszámolója. Mint az várható volt, szépen haladt a Graphisoft Park fejlesztése, melynek során 20.000 m2 irodaterület és 750 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs épül, melyeknek várható átadása után 2018. második negyedévétől az összes bérbe adható terület 73.000 m2-re bővül, és 2.000 gépkocsi elhelyezése válik megoldottá a mélygarázsokban. Az új épületek átadása több lépésben történik. 2017. februárjában átadásra került a Park eddigi legnagyobb bérlője – az SAP – részére épült 5.500 m2 iroda. A folyamatos fejlesztések finanszírozására 2016. év novemberében 24 millió euró keretösszegű hitelszerződést kötött a Graphisoft Park.

A cég pénzügyi eredményei az előrejelzéseknek megfelelően alakultak. A bevétel 9.525 ezer euró, és az EBITDA 8.743 ezer euró összege nagyságrendileg megegyezik a 2015-ös év hasonló adataival.

A meglévő épületek kihasználtsága 100%, így ebből is látszik, mekkora szükség van a további fejlesztésekre.

Az egy részvényre jutó eredmény (EPS) a 2015-ös 0,25 euró után 2016-ban 0,30 euróra emelkedett. Ez a beszámolóban is szereplő 2016. december 31-i MNB árfolyammal számolva részvényenként 94,- Ft-ot jelent, így a P/E-je 31,83.

Nagyot emelkedett az egy részvényre jutó valós nettó eszközérték, mely 2015-ben 11,6 euró volt, és 2016 végére már 14,1 euró értéket mutatott. (2016. december 31-i MNB árfolyammal számolva: 4.415,- Ft) Így ehhez képest a GSPark részvényei jelenleg is jelentős diszkonttal forognak.

A menedzsment előrejelzése szerint 2017-ben 10,4 millió euró bevétel mellett 9,4 millió euró EBITDA és a 2016. évit 300 ezer euróval meghaladó, 3,5 millió euró adózott eredmény várható.

Disclaimer: A szerző rendelkezik GSPark részvényekkel.

Igen ismert Warren Buffettről, hogy évtizedekig kerülte a légitársaságokba történő befektetést, és egyáltalán nem volt jó véleménnyel ezekről a befektetésekről tőkeigényes természetük, a komoly árverseny és a brutális üzleti ciklusok miatt. Majd érkezett a Berkshire Hathaway 2016. 3. negyedéves beszámolója arról, hogy

21.770.555 db American Airlines Group (AAL),

6.333.923 db Delta Air Lines (DAL) és

4.533.013 db United Continental (UAL)

részvényt vett, ami óriási meglepetés volt a korábbi években mutatott hozzáállása után. Úgy látszik, hogy ezt nagyon is komolyan gondolták, mert 2016. 4. negyedévében tovább növelte részesedését a légitársaságokban, és vásárolt

43.203.775 db Southwest Airlines (LUV),

23.774.299 db American Airlines Group (AAL),

53.692.072 db Delta Air Lines (DAL) és

24.418.340 db United Continental (UAL)

részvényt, így mára már mind a 4 nagy belföldi légitársaságban jelentős érdekeltsége van, és összesen majdnem 10 Mrd dollárt fektetett légitársaságok részvényeibe.

Mi változhatott a légitársaságok piacán, hogy ennyire nagy mennyiségben vásárolta a Berkshire a részvényeiket? Az elmúlt évtizedekben lezajlottak a konszolidációk, összeolvadások, így már jelentősen kevesebb szereplő maradt a piacon, ami javította a megmaradt cégek pozícióit és méretgazdaságosságukat.

Az alábbi táblázatba összegyűjtöttem a fenti 4 légitársaság pár adatát a finviz.com és a dividend.com oldalakról:

Érdekes, hogy mennyire alacsony P/E mutatóval forognak ezek a cégek, és hogy más iparágakhoz képest milyen keveset fizetnek ki a nyereségük arányában osztalékként. Utóbbinak szerintem a magas tőkeköltség lehet az oka.

A folyamatosan növekvő belföldi és nemzetközi légi forgalom révén – kihasználva oligopol helyzetüket, és azt, hogy a magas tőkeigény miatt nem valószínű új versenytársak megjelenése – valószínűleg a jövőben is nagyon szép profitokat tudnak majd felmutatni ezek a cégek, de azért van pár dolog, amiért én továbbra sem vásárolnék belőlük.

Egyrészt lehetőleg 3% osztalékhozam feletti befektetést keresek, és ez alól nagyon ritkán teszek kivételt. Ezt azért tartom fontosnak, mert az osztalék egy sokkal kiszámíthatóbb bevételt jelent, mint az árfolyamnyereség, így számomra ez egy – nagyrészt – kiszámítható cash-flow-t jelent.

Másrészt a 2016. év II. félévi árakhoz képest jelentősen drágábban vásárolhatók meg ezek a részvények.

Harmadrészt az óriási tőkeigény miatt egy romló gazdasági környezetben pillanatok alatt eltűnhet a légitársaságok profitjának jelentős része. A nemzetközi kamatszint növekedése elsősorban az American Airlines-t hozná kellemetlen helyzetbe, de ha az olaj ára tovább emelkedik, az óriási többletköltséget jelenthet mindegyik légitársaságnak. Például a Southwest Airlines 2016 Q4-es beszámolójából is jól látszik, hogy míg 2015-ben és 2016-ban évi kb. 3,6 Mrd dollárt költött üzemanyagra, ami az összes működési költség 22-23%-a, addig 2011-2013-ban évi 5,6-6,1 Mrd dollárt költöttek üzemanyagra, ami az összes működési költség 35-38%-a. 2016-ban a működési tevékenység bevétele 20,425 Mrd USD, míg a kiadások 16,665 Mrd USD összegűek voltak, így ennek eredménye 3,76 Mrd USD lett. Jól látszik, hogy ehhez képest mennyire jelentős összeget tesz ki az üzemanyagra fordított összeg, így ennek kedvezőtlen változása szinte az egész működési eredményt felemésztené.

Nyilván mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy követi-e Warren Buffett-et és vásárol a légitársaságok papírjaiból, vagy sem, de mivel hajlamosak vagyunk mindannyian az elmúlt évtizedek fantasztikus teljesítménye miatt automatikusan azt gondolni, hogy mindig igaza van, így fontosnak tartottam pár kockázatra is felhívni a figyelmet. Mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok, hogy Warren Buffett legújabb befektetései hogyan teljesítenek majd a következő 5-10-20 évben, és hogy érdemes volt-e meggondolnia magát, és légitársaságokba fektetnie.

Disclaimer: Nem rendelkezem sem long, sem short pozícióval a blogbejegyzésben említett cégekben.

Források:

- http://dailytradealert.com/2017/02/15/buffetts-latest-trades-buys-8-stocks-sells-8-stocks/

- http://dailytradealert.com/warren-buffett-tracker/

- http://finviz.com/

- http://www.dividend.com/

- http://www.southwestairlinesinvestorrelations.com/~/media/Files/S/Southwest-IR/documents/quaterly-results/2016/201610K.pdf

A Random Capital szervezésében Ingyenes Befektetői Klubestek indulnak 2017 februárjától. További információk a szervező honlapján találhatók.

Korábban már készítettem egy hosszabb időszakot áttekintő blogbejegyzést a Zwack 10 éves hozamáról, így most egy másik magyar cég, az ANY (korábbi nevén Állami Nyomda) adatait tekintem át.

„A céget 1851-ben alapították, és mára a CEE régió vezető biztonsági nyomdája. A Társaság komplex megoldásokat kínál az okmánybiztonsági termékek, a műanyagkártya- és a nagytömegű nyomtatványgyártás- és megszemélyesítés területén. Számos hazai és nemzetközi bank számára készít Mastercard és VISA bankkártyákat is. A Társaság Prémium kategóriás részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén 2005 óta jegyzik.”

A befektetés történetét egy képzeletbeli befektető szempontjából mutatom be, aki 2007. január 31-én 750,- Ft-os záróáron vett ANY részvényeket a Budapesti Értéktőzsdén. (Figyelembe véve a 2008. július 8-i 1:10 arányú részvényfelaprózást.) Míg 10 évvel később, 2017. január 31-én a részvények kereskedése 1211,- Ft-on zárt. Ez 61,47% árfolyamnyereséget jelent a türelmes befektetőnek, valamint jogosult volt a 10 év alatt kifizetett osztalékokra is, melyek az alábbiak szerint alakultak:

A cég 2010-ben nem fizetett osztalékot a 2009-es üzleti éve után, de a többi évben a befektetés összegéhez képest szép osztalékokat fizetett (YOC). 10 év alatt a kezdeti befektetés 62,41%-át fizette ki osztalékként, így átlagos osztalékhozama 6,24%.

A vizsgált 10 év alatt a részvényes minden megvett részvénye után összesen (árfolyamnyereségből és osztalékból) 929 Ft-ot keresett, ami a kezdeti befektetésre vetítve 123,87% hozam.

Érdekes megvizsgálni, hogy alakult volna a befektetés megtérülése, ha minden osztalékból újabb részvényeket vásárolt volna. Az osztalékfizetés napjának záróárával számolva – tranzakciós költségek nélkül – ha minden osztalékot újra befektet, akkor ma minden részvény után már 1,78 részvénnyel rendelkezne, melyek értéke 2155,58 Ft, így a teljes hozama már 187,41%.

A cég osztalékfizetési gyakorlata, hogy a teljes éves nyereséget osztalékként kifizetik a tulajdonosoknak, így az éves nyereséggel együtt az osztalék összege is változik. A 2016-os üzleti év első háromnegyed éve alapján várhatóan a 2017-ben fizetendő osztalék új rekordot jelent majd a társaság tőzsdei történetében, ugyanis a 4. negyedév számaitól függően akár 80,- Ft feletti osztalék is kifizethető lesz.

Disclaimer: A szerző rendelkezik ANY részvényekkel.

Források:

- http://www.any.hu/

- http://www.any.hu/befektetoknek/

- https://bet.hu/oldalak/ceg_adatlap/$security/ANY

Tovább folytatva a tőkepiacon leggyakrabban használt mutatók sorát, most a P/E-t szeretném bemutatni, és használatával kapcsolatos tapasztalataimat megosztani. A P/E az angol Price/Earnings kifejezésből adódik, ami a részvényárfolyam, és az egy részvényre jutó nyereség hányadosát jelenti. Támpontot adhat arra, hogy egy vállalatot mennyire értékelnek a tőzsdén, de használata óvatosságot is igényel, mint azt az alábbiakban láthatjuk.

Amikor látjuk, hogy az Amazon (AMZN) P/E-je 191,47, akkor igen valószínű, hogy jelentősen túlértékelt a vállalkozás, és óriási nyereségnövekedést kell felmutatnia, ahhoz, hogy indokolt legyen a jelenlegi árazása. Ez egyben azt a veszélyt is magában hordozza, hogy ha a felfokozott nyereségvárakozásoknak nem tud eleget tenni a cég, akkor a részvényárfolyama jelentősen csökkenhet. Ha teljesíti a várt nyereségnövekedést, akkor is valószínű, hogy ilyen árazás mellett egy hosszú távú befektető nem tud majd komoly hasznot zsebre tenni.

Használhatjuk a P/E-t azonos iparágban tevékenykedő vállalatok összehasonlítására. Például a Coca-Cola (KO) jelenlegi P/E mutatója 25,15, míg a PepsiCo (PEP) 22,68-as mutatóval rendelkezik, így látható, hogy P/E alapon kedvezőbb árazással forognak a PepsiCo részvényei. Ilyen esetekben jól használható a mutató. Más iparágak cégeivel való összehasonlítás esetén már nagyon óvatosan kell eljárni. Nem véletlenül ezt a 2 céget választottam az előbb, ugyanis mindkettő stabil, jól tervezhető árbevétellel, nyereséggel rendelkezik. Ciklikus tevékenységű vállalatok esetén már nehezebb a mutató használata. Például a General Motors (GM) 4,23-as, míg a Ford (F) 6,22-es P/E-n forog. Jól látszik a 2 autógyártó és a 2 üdítőital gyártó adatai közt az eltérés. A ciklikus iparágban tevékenykedő vállalatok esetén gyakori jelenség, hogy amikor az iparági ciklus a tetőpontja környékén van, akkor extrém alacsony P/E mutatókkal találkozhatunk, melyek alapján teljesen alulértékeltnek tűnnek ezek a vállalatok, míg az iparági ciklus alján már nagyon magas P/E jellemző, vagy akár veszteséges működés. Mivel az autóértékesítések világszerte rekordokat döntöttek az elmúlt években, így valószínűleg az iparági ciklus csúcsa körül járhatunk, ami egyben azt is magával vonhatja, hogy esetleg pár éven belül a nyereség csökkenése miatt nőhet meg ezen cégek P/E-je.

A másik oka az alacsony P/E-nek, hogy a vállalat jövőbeni kilátásait ítélik meg borúsan a befektetők. Ilyen például jelenleg a Gilead Sciences (GILD), melynek részvényei 6,61-es P/E-vel forognak a Nasdaqon.

Gyakran szoktam használni a P/E mutatót, mert szerintem jól alkalmazható, de érdemes mindig más tényezőkkel együtt vizsgálni. Például mennyire kiszámítható a vállalat nyereségessége, korábbi válságok milyen hatást gyakoroltak az árbevételre, nyereségre, vagy hogy mennyire ciklikus a tevékenysége. Általában azt a gyakorlatot szoktam követni, hogy 20-as P/E alatti mutató esetén vásárolok csak részvényeket, de előfordulnak kivételek. Ilyen kivétel lehet, ha egy vállalkozás növekedése alapján indokoltnak tartok magasabb árazást, de ilyen esetekben sem megyek 30-as P/E fölé, valamint másik kivétel, amikor ciklikus iparágban tevékenykedő cég a – véleményem szerint – átmeneti iparági nehézségek miatt veszteségessé válik, vagy olyan alacsony nyereséget ér csak el, hogy e miatt nagyon magas lesz a P/E-je. Ilyenek voltak az elmúlt években az olajipar cégei, melyek az alacsony olajár miatt szenvedtek el komoly nyereségcsökkenést, vagy lettek veszteségesek., és az olaj árának korrekciójával a nyereségességük is jelentősen javul.

Kapcsolódó blogbejegyzések:

- Jövedelmezőségi mutatók

A jövedelmezőségi mutatók megmutatják, hogy egy vállalat milyen eredményesen használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat. Elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, így lehetőségünk van más vállalatok adataival való összehasonlításra, vagy a jövedelmezőség változásának vizsgálatára.

Nagyon sokféle jövedelmezőségi mutatót képezhetünk, amikkel összehasonlíthatjuk a vállalkozás eredményét az árbevétellel (árbevétel-arányos jövedelmezőség), vagy az egy főre vetített jövedelmezőséget (előmunka-arányos jövedelmezőség) most mégis inkább a tőkearányos és az eszközarányos mutatók közül szeretném bemutatni a leggyakoribbakat, melyekkel sokszor találkozhatunk tőzsdei cégek adatainak vizsgálatakor. Ezeket a mutatókat jellemzően %-os formában adják meg.

ROA (Return on Assets): az adózás előtti eredmény viszonya az összes eszközhöz.

ROI (Return on Investments): az adózott eredmény viszonya az összes eszközhöz

ROE (Return on Equity): az adózott eredmény viszonya a saját tőkéhez.

Példaként összegyűjtöttem pár nagyobb gyógyszeripari cég adatait, hogy a mutatók segítségével összehasonlítsam őket:

Az adatokat kiegészítettem az adósság / saját tőke mutatóval, amiből jól látszik, hogy míg pl. a Johnson & Johnson jó megtérülési mutatókkal rendelkezik alacsony adósság mellett, addig az AbbVie magas adósság mellett ér el kiemelkedő ROE-t. A leggyengébb mutatókkal pedig a Pfizer rendelkezik a vizsgált cégek közül. Természetesen ezen mutatók vizsgálata nem elegendő egy befektetési döntés meghozatalához, de segíthet összehasonlítani cégeket, vagy az időbeli alakulásukat vizsgálva kaphatunk jó képet egy cég fejlődéséről és arról, hogy a menedzsment milyen hatékonyan kezeli a vállalat erőforrásait.

A mai nap egy olyan céget mutatok be, mely elsősorban a ruházati kiskereskedelem területén ért el komoly sikereket, és már több mint 500 boltja van az Egyesült Királyságban és Észak-Írországban, valamint körülbelül 200 – többségében franchise rendszerben működő – boltja a világ más tájain. Erős online üzletággal rendelkezik, mely 2016-ban már a teljes értékesítés 40%-át, valamint a profit 50%-át adta.

Egy cég vizsgálatakor szívesen indulok ki hosszabb időtávú adatokból. 2007-ben a teljes értékesítés 3,284 Mrd £ volt, addig ez 2016-ra 4,214 Mrd £-ra növekedett. Ez 10 év alatt nem egy komoly növekedés, de az EPS és az egy részvényre jutó osztalék (DPS) már kicsit más képet mutat.

2007-ben a 1,461 £ EPS-ből 0,49 £ egy részvényre jutó osztalékot fizetett, míg ez 2016-ra 4,505 £ EPS-re és 1,58 £ DPS-re növekedett. Ennek a növekedésnek nem csak a hatékonyság javulás az oka, hanem a részvények darabszámának 10 év alatti 227 millióról 151 millióra csökkenése is.

A cég Q4-es trading statment tájékoztatójában az értékesítés csökkenésével, és növekvő inflációval számol a következő 2017/2018-as üzleti év során, így a nyereség 2-14%-os csökkenésére számítanak. E bejelentés hatására kb. 15%-ot csökkent a cég részvényeinek árfolyama, és több nagy bank, mint a JP Morgan, Goldman és a HSBC is csökkentette a cégre vonatkozó célárfolyamát. Szintén az említett tájékoztatóban jelenik meg, hogy a cég stabil cash flow termelő képességének köszönhetően 4 rendkívüli osztalékot fizetnek ki, alkalmanként 0,45 £ értékben. Az első kifizetés 2017. május elején várható, így a részvények után kapott 2017-ben kifizetett osztalékok már igen szép hozamot hozhatnak.

Mivel ennyire egyhangúlag rontottak az előrejelzésükön a nagy bankok, miközben az árfolyam jelentősen csökkent, kíváncsi lettem, hogy ha a cég által előrejelzett legrosszabb forgatókönyvvel számolok, és 14%-kal csökken az EPS, akkor milyen adatok is jönnek ki. Ha az így adódó 3,874 £ EPS-t veszem alapul, akkor a jelenlegi 38,26 £-os részvényárral 9,88-as P/E mutató adódik, ami számomra kedvezőnek tűnik, különösen, ha azt veszem figyelembe, hogy utoljára 2008-2009 közt csökkent az EPS, és a jelenlegi számításnál akár jobb eredmény is lehet a cég várakozása alapján.

Érdekes számomra, hogy miközben a nagy bankok sorra lefelé módosították a célárfolyamaikat, aközben a cég két vezetője is vásárolt a cég részvényeiből., Francis Salway 1250 db részvényt vett 40,50 £-on, míg Steve Barber 2500 db-ot 41,01 £-on. Számomra ennek igen pozitív üzenete van, hogy ők fantáziát látnak a cégben, és nem ijednek meg a cég előtt álló gazdasági kihívásoktól.

Természetesen komoly kockázatok is vannak: a Brexitet követően növekedhet a munkaerő költsége, és a gyengülő font hatására az infláció is, miközben jelentős bizonytalanságot jelent, hogy milyen kereskedelmi megállapodások születnek, és ezek nyomán hogyan fejlődik Nagy-Britannia gazdasága, és ezek a bizonytalanságok nagyban rányomják bélyegüket a cég részvényeinek árazására.

A Next Plc a fentiek alapján még a ciklikus problémák ellenére is komoly készpénztermelő képességgel rendelkezik, és az így befolyó készpénz bőven fedezi a tavalyival megegyező mértékű osztalék kifizetését, mellyel 4,12%-os osztalékhozam adódik a rendkívüli osztalékok nélkül. P/E alapú értékeltség szerint a jelenlegi piaci viszonyok közt egy – számomra – attraktívan értékelt cég, mely a korábbi teljesítménye alapján várhatóan sikerrel emelkedik felül a ciklikus problémákon, és állhat újra növekedési pályára.

Disclaimer: A szerző rendelkezik Next Plc részvényekkel.

Források:

http://www.nextplc.co.uk/~/media/Files/N/Next-PLC-V2/documents/reports-and-presentations/2017/Q4%20Trading%20Statement%20Website%20FINAL.pdf

http://www.nextplc.co.uk/investors/key-financial-information/ten-year-history

http://www.nextplc.co.uk/~/media/Files/N/Next-PLC-V2/documents/reports-and-presentations/2016/NEXT-Annual%20report%20Web%20FINAL.pdf

http://www.4-traders.com/NEXT-PLC-9590100/news/DIRECTOR-DEALINGS-Next-Non-Executive-Director-Buys-Shares-23653342/

http://www.4-traders.com/NEXT-PLC-9590100/news/DIRECTOR-DEALINGS-Second-Next-Non-Executive-Director-Buys-Shares-23666035/

http://www.4-traders.com/NEXT-PLC-9590100/news/

A Plotinus legfrissebb tájékoztatása alapján Zsiday Viktor lemond az Igazgatótanácsi tagságáról és „az éves rendes közgyűlést követően nem szándékozik folytatni munkáját a testületben”, de továbbra is a Plotinus befektetője kíván maradni. Várható utódja az a Szabó Zoltán lesz, aki alelnökként eddig is a Plotinus reálgazdasági befektetéseit kezelte, így a cég profilváltását a cég menedzsmentjének változása is leköveti.

Adatok forrása: www.bet.hu

A Plotinusról régebben úgy tartottam, hogy pár évtized alatt felnőhet a hazai piac blue chipjei közé. Ez a mai napon a forgalmi statisztikák szerint látszólag sikerült is, hiszen a 4. legnagyobb forgalmat bonyolító részvény volt, megelőzve a Magyar Telekomot.

(forrás: www.bet.hu)

Sajnos ennek oka nem egy álom beteljesülése, hanem a Plotinus tőzsdei távozásának bejelentése, melyről itt írtam bővebben.