Korábban írtam róla, hogyan lehet olyan portfóliót összeállítani, hogy a BUX index súlyozását képezze le, és így tőkénk megtérülése a BUX mozgásával korreláljon.

A BUX indexkosár A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Vezérigazgatójának 390/2015. sz. határozata alapján 2015. szeptember 21-től az alábbi 14 részvényt tartalmazza:

ANY Biztonsági Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, Elmű, ÉMÁSZ, FHB, Graphisoft Park SE, Magyar Telekom, MOL, OTP Bank, PannErgy, RÁBA, Richter Gedeon, Zwack Unicum.

Az idei márciusi állapothoz képest kikerült a BUX-ból a Danubius és a Synergon, valamint bekerült a kosárba az Elmű és a Zwack Unicum. Mint az már a márciusi adatokból is látszott, 4 részvény szerepel kiemelkedő súllyal a BUX indexkosárban. Ez azóta sem változott, sőt, az összesített súlyuk kis mértékben még nőtt is 95,34%-ra. A legmeghatározóbb továbbra is az OTP Bank 32,70%-os súllyal, majd a MOL 25,67%-kal, a Richter Gedeon 25,90%-kal, és végül a Magyar Telekom 11,07%-kal.

A BUX kosár 2015. szeptember 25-én:

Az elmúlt fél évben ugyan voltak kisebb változások a BUX indexkosár összetételében, de továbbra is a négy legnagyobb súlyú részvény megfelelő súlyozású megvásárlásával ki tudunk alakítani egy olyan portfóliót, mely 95,34%-ban lefedi a BUX indexet, és ezért nem kell minden évben folyamatosan kezelői díjat fizetnünk, mintha ezt egy ETF-en keresztül vettük volna meg. ETF-et akkor vennék ebben az esetben, ha ragaszkodom hozzá, hogy teljes egészében kövessem az index alakulását, vagy ha a példában szereplő összegnek csak a töredéke áll rendelkezésemre. Természetesen egy S&P500 ETF-et már nem lenne ilyen könnyű lekövetni, de a BUX kialakításából adódóan itt van rá lehetőség.

(A szerző a cikk írásakor rendelkezik ANY részvényekkel.)