A kontrabandák földjén - Venezuela

After 15 Years, the NASDAQ Surpasses Its Dot-Com High

BP Stock As Part Of A Portfolio Aimed At Creating Intergenerational Wealth

A KBC Equitas egy remek akcióval lepte meg azon befektetőket, akik a Xetrán szeretnének EUR-ban jegyzett részvényeket vásárolni. A megszokott 0,35%, min. 6,99 EUR kötési díj helyett 2015. május 4 és 29 között minden tranzakció jutaléka fix 2,99 EUR a Xetrán. (A 2990 EUR feletti tranzakciók esetén kedvezményes 0,1%-os tranzakciós díjat számítanak fel.)

Az akcióról további információk a KBC Equitas honlapján érhetők el.

A Johnson & Johnson (JNJ) egészségügyi területen kutat, fejleszt és gyárt különböző termékeket. Az általuk gyártott fogyasztási cikkek közül talán a legismertebbek a babaápolási termékeik, de több termékükkel is találkozhatunk a boltok polcain. A Medical Devices and Diagnostics szegmens az egészségügyi szakemberek részére állít elő innovatív termékeket, addig a 3. nagy terület, melyen működnek a gyógyszeripari termékek.

A vállalatot 1886-ban alapították, és részvényeivel 1944 óta kereskednek a New York-i Tőzsdén. Jelenleg 100,3 USD árfolyamon kereskednek a papírjaival, és negyedévente 0,7 USD osztalékot fizet, mely 2,79%-os osztalékhozamot jelent. Osztalékát március, június, szeptember és december hónapokban szokta kifizetni.

A Johnson & Johnson 1963 óta fizet osztalékot, és azóta minden évben emeli a kifizetés összegét, ami szerintem egy fantasztikus ajánlólevél a leendő részvényesek számára. A korábbi gyakorlatot figyelembe véve, véleményem szerint várható, hogy a következő negyedévben újabb osztalékemeléssel örvendezteti meg a befektetőit, így a befektetett tőkére vetített hozam hamarosan tovább javulhat.

Jelen írásomban azt szeretném körbejárni, hogy ha valaki szeretne egy olyan portfóliót képezni, ami a BUX indexet követi, de nem szeretné a pénzügyi szolgáltatók által kínált ETF-eket igénybe venni, akkor milyen lehetősége van. Egyáltalán érdemes-e foglalkoznia vele.

A BUX indexkosár A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Vezérigazgatójának 150/2015. sz. határozata alapján 2015. március 23-tól az alábbi 14 részvényt tartalmazza:

ANY Biztonsági Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, Danubius, ÉMÁSZ, FHB, Graphisoft Park SE; Magyar Telekom, MOL, OTP Bank, PannErgy, RÁBA, Richter Gedeon, Synergon.

Első ránézésre úgy tűnik, hogy ennyi részvényből álló portfóliót elég költséges lehet összeállítani, és csak nagy tőkénél lehet értelme, de nézzük meg részletesebben! A BUX index súlyozásáról a BÉT honlapján itt találhatunk részletes információkat.

A példa kedvéért kiszámoltam, hogy ha 1.000.000,- Ft-ot szeretnénk befektetni úgy, hogy a BUX-ot a lehető legjobban kövesse a portfóliónk alakulása, akkor az alábbi adatokat kapjuk:

Mint a BÉT honlapján szereplő adatokból is jól látszik, a BUX indexkosárban 4 részvény szerepel kiemelkedő súllyal. A legmeghatározóbb az OTP Bank 34,33%-os súllyal, majd a MOL 25,55%-kal, a Richter Gedeon 22,74%-kal, és végül a Magyar Telekom 12,38%-kal. A 4 legnagyobb súllyal szereplő részvény együttes részesedése a kosárból 95%. Gyakorlatilag ha csak ezt a 4 részvényt vásároljuk meg a BUX-nak megfelelő súlyozással, akkor egy olyan portfóliót kapunk, mely 95%-ban lefedi a BUX indexet, és ezért nem kell minden évben folyamatosan kezelői díjat fizetnünk, mintha ezt egy ETF-en keresztül vettük volna meg. ETF-et akkor vennék ebben az esetben, ha ragaszkodom hozzá, hogy teljes egészében kövessem az index alakulását, vagy ha a példában szereplő összegnek csak a töredéke áll rendelkezésemre. Természetesen egy S&P500 ETF-et már nem lenne ilyen könnyű lekövetni, de a BUX kialakításából adódóan itt van rá lehetőség.

A MOL igazgatósága 50 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot a 2015. március 16-án megjelent közgyűlési előterjesztés szerint a tavalyi év 60 milliárd forintos kifizetése után. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni az elmúlt évek osztalékfizetéseit, mely nagyban befolyásolhatja hosszú távú befektetési döntések meghozatalát.

A MOL honlapján csak az elmúlt 3 év adatai érhetők el a részvényesi-információk osztalék menüpontban.

Kicsit rá is csodálkozik az ember, hogy egy ilyen nagy múltú vállalat miért csak ennyi adatot közül. Egyből ott motoszkál az emberben a kérdés, hogy itt ennyire fontosak a részvényesek, hogy nem kívánják velük esetleg akár 1 évtizedre visszamenően megosztani az adatokat? Mindenesetre egy kicsit kutakodva, hamar kiderül, hogy a MOL a 2008, 2009, és 2010-es üzleti évei után 0,- Ft-ot fizetett ki osztalékként részvényeseinek a 2007. üzleti év 883,- Ft-os kifizetése után. Tulajdonképp a 2008-as válság során 3 teljes évig nem láttak befektetésük után semmi bevételt a részvényesek. Ráadásul az osztalék mértéke a mai napig nem érte el a válság előtti szintet. Ezzel nem csoda, hogy nem büszkélkednek a cég honlapján. Ezt erősíti a cég 2015. márciusi befektetői prezentációja is, ahol szintén 3 év osztaléka kerül bemutatásra a 14. oldalon, ráadásul kisbefektetőknek kicsit nehezen követhetően a kifizetett összes osztalék összegét feltüntetve, amivel persze nem sokra megy az a befektető, aki csak arra kíváncsi, hogy az általa birtokolt pl. 32 db részvényre mennyi osztalékra jogosult. Tudom, a honlapon az elmúlt 3 év adatát feltüntették, így ezt ne várja egy befektetői prezentációtól és egy másik anyagból, pl. a BÉT honlapjáról  megtudhatja az egyszeri kisbefektető is, hogy hány részvényt bocsátott ki a MOL, így már csak egy kis számolás, és máris megtudhatja az őt érdeklő adatot, nevezetesen, hogy mennyi osztalékra számíthat 2014. üzleti év után, amit persze befektető-barátabb megoldás lett volna, ha már az eredeti közgyűlési előterjesztésbe is feltüntetnek.

Osztalékokról, mely szerintem egy hosszú távú befektetőnek igen fontos információ, és nem utolsósorban az árfolyamnyereség mellett a befektetése hozamának is jelentős része, sokkal részletesebb képet kaphatunk például az ExxonMobil honlapján, ahol egyből a legutóbbi osztalék egy részvényre jutó összegét találhatjuk, az elmúlt 7 év osztalékait szintén egy részvényre vetítve, valamint, akik szeretnének még régebbi adatoknak utánanézni, azok megtalálhatják 1911-től az adatokat a historical dividend information pontnál.

Az utóbbi hónapok során a brókercégeknél jelentkező sorozatos problémák ráirányították a figyelmet a BEVA (Befektető-védelmi Alap) tevékenységére. Brókercégek csődje esetén a BEVA feladata a befektetők kártalanítása ha a befektetési szolgáltatónál lévő pénzük, vagy értékpapírjaik nincsenek meg. A BEVA jelenleg maximum 20.000 EUR összegig fizet kártalanítást. Sokan nem tudják, de a 20.000 EUR összeghatáron belül sem teljes a kártalanítás. "A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint felett rész kilencven százaléka." 

Érdekes, hogy míg a bankbetétek esetén az OBA 100.000 EUR összegig kártalanít, addig a BEVA csak 20.000 EUR összegig. Ráadásul a bank egy kockázatosabb üzlet, hiszen ott egy kockázatosabb üzletpolitika vezethet a bank fizetésképtelenségéhez, mely során nem tudja a nála elhelyezett betéteket kifizetni, ellentétben egy brókercéggel, ahol, amennyiben megfelelően működik, és nem nyúlnak az ügyfélpénzekhez, értékpapírokhoz, hanem azokat elkülönítve kezelik, akkor nem fordulhat elő fizetésképtelenség az ügyfelek felé. Emiatt érthetetlen, hogy miért ilyen alacsony a befektetővédelem összeghatára, és miért kell egymillió forint felett 10% részt vállalnia a befektetőnek. Ha valaki értékesít egy megörökölt átlagos lakást, vagy egy jobb autót, és szeretné a pénzt befektetni, akkor eleve több brókercégnél kell elhelyeznie a megtakarítását, ha nem szeretne kockáztatni, hogy a BEVA által biztosított összeghatárnál nagyobb tőkét helyezzen el egy szolgáltatónál.

A szolgáltatók megfelelő ellenőrzésével párosítva, kiküszöbölve a mostani eseteket, nagyban növelhetné a befektetői bizalmat, ha a BEVA által biztosított összeg felső határát jelentősen megemelnék, és a befektetői önrészt eltörölnék.

Miközben a tőzsdék több éves csúcson vannak, nagyon sokan felejtik el a tartalék tőke fontosságát. Sokan minden pénzüket befektetik, sőt sok esetben tőkeáttételes pozíciókat is nyitnak, például az egyre népszerűbb CFD-ken keresztül, vagy hitelből vásárolnak értékpapírokat, feltételezve, hogy a trend örökké fog folytatódni.

Azt, hogy legalább 3 havi kiadásával egyenértékű megtakarítása legyen a befektetőknek, nem kívánom részletesebben kifejteni, mert ez teljesen alap pénzügyi ismeret, amiről már sokan írtak korábban. Az ezen összegen felüli tőkéből az összeset befektetni, vagy tőkeáttétel révén még magasabb összeget is, nagyon kockázatos, mivel így amikor rosszabb tőkepiaci környezet alakul ki, akkor nem lesz tartaléka a befektetőnek, és kevés bosszantóbb dolog van annál, mint látni, hogy milyen kedvező befektetési lehetőségek vannak, csak minden pénz már befektetésben parkol. Ugyanez igaz a részvénytársaságokra is. Azok a cégek, amelyek jelentős mennyiségű likvid tőkével rendelkeznek, könnyebben vészelik át a nehezebb időszakokat, sőt, sok esetben még a saját javukra is tudják fordítani a nehézségeket, például a likviditási problémákkal küzdő versenytársak felvásárlása révén.

Véleményem szerint az olajiparban érdekelt cégek helyzetén jól látszik ez napjainkban. Különösen a magas kitermelési költséggel működő palaolaj kitermeléssel foglalkozó cégeknél. Az alacsony olajár végett több cég került komoly likviditási gondba, mert nagy tőkeáttétellel finanszírozták beruházásaikat, és most a törlesztőrészleteket egyre nehezebben tudják kitermelni. Természetesen pénzügyi tartalékuk minimális, és látva a helyzetüket, nem nehéz elképzelni, hogy a bankok milyen lelkesedéssel újítanák meg a kölcsöneiket. Eközben a legnagyobb olajvállalatok alacsony eladósodottsági mutatókkal rendelkeznek, könnyen jutnak olcsó hitelekhez, így véleményem szerint hamarosan láthatunk majd pár felvásárlást, és a nehéz idők végén a legnagyobb olajvállalatok még erősebbekké válnak.

Nagyon tanulságos felidézni a Goldman Sachs és a General Electric esetét, amikor a 2008-as pénzügyi válság során likviditási gondjaik miatt kellett Warren Buffett segítségét kérniük. 

Kisbefektetőként is tanulhatunk ebből, és láthatjuk, hogy mennyire fontos a tartalék tőke megléte, hiszen a régóta tartó jó idő amikor véget ér, nagy szükség lehet rá. Nagyon tetszett a fent hivatkozott cikk záró gondolata, melyet megfontolásra ajánlok mindenkinek, aki befektetéssel, illetve cégvezetéssel foglalkozik.

„Productive assets are very important, but so is freedom and having options, and cash alone can truly provide those two things during periods of economic distress. ”

Az ember életében idővel eljön az a pont, amikor elgondolkodik azon, hogy amit pénzt életében megkeresett, amit befektetett, akár saját cégbe, akár részvényeken keresztül más cégekbe, az hogyan fogja segíteni gyermekei, unokái életét. Részvénybefektetések közt is szép számmal találni nagyon jó példákat rá, hogy a felmenők egy régi, jó döntése évtizedeken át jövedelemmel látja el a fiatalabb generációkat.

A finanzen.net oldalon találtam egy összefoglalót olyan cégekről, melyek több mint 100 éve fizetnek osztalékot a befektetőiknek. Közülük a listát az a The York Water Company (YORW) nevű közműszolgáltató vezeti, mely 1816-os alapítása óta fizet osztalékot minden évben a befektetőinek. De más nagy múltú cégek is feltűnnek a listán, mint például a Cheerios és Häagen-Dazs márkákat forgalmazó General Mills (GIS), mely 116 éve fizet osztalékot, és ezen időszak alatt egyetlen évben sem csökkentette annak mértékét. A listán szereplő cégek közül Magyarországon gyárai és a Budapest Bank révén talán a legismertebb a General Electric (GE), mely 12 gyárával, 3 regionális üzleti központjával és 3 kutatás-fejlesztési részlegével a legnagyobb amerikai befektető Magyarországon. (forrás: 1) A cégnek a 2008-as globális pénzügyi válság következtében a részvényenkénti negyedévente fizetett osztalékát 0,31 USD-ről 0,1 USD-re kellett csökkentenie 2009-ben, majd azóta folyamatosan minden évben emeli a kifizetett összeget.

A listát érdemes kiegészíteni az Exxon Mobil Corporation-nel (XOM), mely a Standard Oil egyik utódcége. 1911 óta fizet osztalékot minden évben a tulajdonosainak, és 32 éve minden évben növeli azt. Ez azért is figyelemre méltó, mert az olaj árának 2008-2009-ben tapasztalható mélyrepülése ellenére is fenn tudta ezt tartani.

A Chevron (CVX), mint a Standard Oil egy másik utódcége is felfér a listánkra. 1912 óta fizet osztalékot, és a legutóbbi 27 évben minden évben tudta növelni annak mértékét.

Mint a korábban is írt bejegyzéseimből is látszott, fontosnak tartom a hosszú távú befektetést, és érdemes látnunk azt, hogy egy-egy jó befektetési döntés akár évtizedeken át befolyással lehet életünkre.

Hogyan lehet befektetni olajba?

http://kiszamolo.hu/hogyan-lehet-befektetni-olajba/#more-99845

Rekord méretű osztalékfizetés lesz 2015-ben a német vállalatoknál

http://befektetesmaskepp.blog.hu/2015/01/22/_4595

The Oracle of Buffalo

http://blogs.barrons.com/penta/2014/09/12/the-oracle-of-buffalo/

Philip Morris International Stock And The United States Dollar

http://theconservativeincomeinvestor.com/2015/01/20/philip-morris-international-stock-and-the-united-states-dollar/

20 dividend stocks to help you rise above low interest rates

http://www.marketwatch.com/story/rise-above-low-interest-rates-with-these-dividend-stocks-2015-01-22?link=sfmw

Régóta tervezem, hogy írok a címben szereplő befektetési stratégiáról, melyről magyar nyelven még nem találtam leírást, pedig angolul komoly irodalma van. Az amazon.com-on keresve rengeteg találatot ad ki a kereső, de blogok is szép számmal foglalkoznak a témával. De miről is szól ez a stratégia?

A befektető gondolkodásának középpontjában a vállalatok által fizetett osztalék áll, és annak konzisztens, évről évre történő növekedése. Nem azt keresi, hogy melyik lesz a következő „tuti-tipp”, hanem olyan vállalatokat keres, melyek évről évre fizetnek osztalékot, és ennek mértékét évente növelik. Ez által a kezdeti alacsony osztalékhozam az eredetileg befektetett tőkére vetítve folyamatosan egyre magasabb hozamot ad. (yield on cost) Mint az eddigiekből is látszik, nem egy gazdagodjunk meg gyorsan stratégia, hiszen hosszú évek alatt gyarapodik a befektető vagyona. Ez alapján biztos sokaknak ez egy unalmas befektetési mód, de ez egyben előnye is, hiszen nem igényli, hogy folyamatosan figyelemmel kövessük a részvényárak alakulását, vagy hogy már nyitáskor megnézzük, hogy vajon hogyan nyitottak részvényeink. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem kell törődnünk befektetéseinkkel, hiszen fontos a vállalatok beszámolóit, eredmény- ill. cash flow kimutatásait elolvasni, hogy lássuk, hogyan teljesítettek az elmúlt időszakban.

Az osztalékokat folyamatosan újra befektetve tovább javítható a megtérülés, és idősebb korban az osztalékok kiegészíthetik a befektető nyugdíját, így anélkül jut pénzhez, hogy az eredeti részvényportfólióját el kellene adnia, hiszen egy ilyen eladás esetleg pont egy tőzsdei zuhanáskor is történhet.

Érdemes figyelni a befektetésre kiválasztott vállalatok osztalékfizetési hányadára, annak alakulására (dividend payout ratio), melyből következtetni lehet, hogy egy-két rosszabb évben is fenn tudja-e tartani kifizetéseit a cég.

Dividend Aristocrats néven találhatók listák az interneten olyan vállaltokról, melyek legalább 25 éve minden évben megemelik az egy részvényre jutó osztalékuk összegét. Ezeken a listákon olyan ismert cégek találhatók, mint a Johnson & Johnson, Colgate-Palmolive, 3M, Exxon Mobil Corp., McDonald's vagy a Wal-Mart Stores. Itt található az S&P 500 vállalataiból azok listája, melyek megfelelnek ezen kritériumnak. További listákat lehet találni a „The DRIP Investing Resource Center” oldalon, ahol külön listákon szerepelnek az amerikai, kanadai és az angol cégek. A finanzen.net oldalon is megtalálható ilyen gyűjtés, mely azon európai vállalatokat gyűjti össze, melyek legalább 10 éve minden évben megemelik az osztalékukat. Jól használható információgyűjtésre a dividend.com oldal is.

Több blogger használja ezt a befektetési stratégiát az anyagi függetlenség (financial independence) elérésének céljából. A blogjaikban vezetik, hogy mibe fektettek be, hogyan fejlődik portfóliójuk, és az ebből származó jövedelmük, valamint ez mekkora hányadát fedezi kiadásaiknak. Az ő példájukból megvizsgálható, hogy lehet felépíteni egy portfóliót a kezdetektől, ill. tanulhatunk is a sikereikből, kudarcaikból.

Blogok (angolul)

- Dividend Mantra

- Captain Dividend

- Dividend Growth Investor

- Dividend Hawk

- Dividend Diplomats

- Polliesdividend