Jelen írásomban azt szeretném körbejárni, hogy ha valaki szeretne egy olyan portfóliót képezni, ami a BUX indexet követi, de nem szeretné a pénzügyi szolgáltatók által kínált ETF-eket igénybe venni, akkor milyen lehetősége van. Egyáltalán érdemes-e foglalkoznia vele.

A BUX indexkosár A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Vezérigazgatójának 150/2015. sz. határozata alapján 2015. március 23-tól az alábbi 14 részvényt tartalmazza:

ANY Biztonsági Nyomda, Appeninn, CIG Pannónia, Danubius, ÉMÁSZ, FHB, Graphisoft Park SE; Magyar Telekom, MOL, OTP Bank, PannErgy, RÁBA, Richter Gedeon, Synergon.

Első ránézésre úgy tűnik, hogy ennyi részvényből álló portfóliót elég költséges lehet összeállítani, és csak nagy tőkénél lehet értelme, de nézzük meg részletesebben! A BUX index súlyozásáról a BÉT honlapján itt találhatunk részletes információkat.

A példa kedvéért kiszámoltam, hogy ha 1.000.000,- Ft-ot szeretnénk befektetni úgy, hogy a BUX-ot a lehető legjobban kövesse a portfóliónk alakulása, akkor az alábbi adatokat kapjuk:

Mint a BÉT honlapján szereplő adatokból is jól látszik, a BUX indexkosárban 4 részvény szerepel kiemelkedő súllyal. A legmeghatározóbb az OTP Bank 34,33%-os súllyal, majd a MOL 25,55%-kal, a Richter Gedeon 22,74%-kal, és végül a Magyar Telekom 12,38%-kal. A 4 legnagyobb súllyal szereplő részvény együttes részesedése a kosárból 95%. Gyakorlatilag ha csak ezt a 4 részvényt vásároljuk meg a BUX-nak megfelelő súlyozással, akkor egy olyan portfóliót kapunk, mely 95%-ban lefedi a BUX indexet, és ezért nem kell minden évben folyamatosan kezelői díjat fizetnünk, mintha ezt egy ETF-en keresztül vettük volna meg. ETF-et akkor vennék ebben az esetben, ha ragaszkodom hozzá, hogy teljes egészében kövessem az index alakulását, vagy ha a példában szereplő összegnek csak a töredéke áll rendelkezésemre. Természetesen egy S&P500 ETF-et már nem lenne ilyen könnyű lekövetni, de a BUX kialakításából adódóan itt van rá lehetőség.