Az utóbbi években mind többször látom, hogy gazdasági oldalakon is egyre jobban terjed az a címadási gyakorlat, amikor semmitmondó eseményeket harangoznak be úgy mintha valami csodáról lenne szó, és aki nem kattint rá, és olvassa el, az valami fantasztikusan fontos hírről marad le. Értem én, hogy a Facebookon is nagyon mennek ezek a klikkvadász címadások, de jó lenne, ha a gazdasági sajtóban azért megmaradna egy minimális szinvonal. Olvasóként szörnyen idegesítő olyan címeket olvasni, hogy „Esik az OTP” miközben alig több mint 1%-os árfolyamváltozásról beszélünk. De van amikor már 0,3%-os DAX elmozduláskor is olyan címek jelennek meg, hogy „Esnek a nyugat-európai tőzsdék”. Ezek minimális árfolyam elmozdulások, így jó lenne ennek megfelelően kezelni. Akinek ez esést jelent, az inkább ne foglalkozzon tőzsdével, részvényt pedig főleg ne vásároljon, mert amikor tényleg esni fog egy-egy részvénynek az árfolyama, és 3-5%-kal zár lentebb, mint előző nap, akkor könnyen pánikba eshet.

Sajnos a fenti címadási gyakorlat is nagy szerepet játszik abban, hogy egyre kevésbé szeretek magyar nyelvű cikkeket olvasni, mert egyre nehezebb megtalálni a valóban értékes cikkeket, elemzéseket. Befektetési témában egyre többet olvasom a www.seekingalpha.com-ot, ahol jól szűrhető, hogy kiknek az írásait szeretném olvasni, és így könnyebben követhetem azoknak a hozzászólásait, elemzéseit, akik valódi értéket szeretnének teremteni, és nem csak a kattintásszámot növelni.

Több ismerősöm is ajánlotta Sólyomi Dávid Osztalékból szabadon című könyvét, de mind úgy voltam vele, hogy mi újat mondhat annyi év befektetés után, főleg úgy, hogy évek óta olvasok könyveket, blogokat a dividend growth investing témájában.

Angolul rengeteg információ jelenik meg ebben a témában. Míg magyarul ez az első ilyen jellegű könyv, így igazi hiánypótló olvasmány. Azok, akiket rabul ejt a téma, a könyv végén található könyvajánló mentén tovább bővíthetik ismereteiket immár angol nyelven. Szerintem az angol nyelvtudás elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki ilyen befektetési stratégiát kövessen, hiszen a cégek jelentései, tájékoztató anyagai, vagy akár az elemzést segítő oldalak mind angolul vannak.

Amikor kezembe került a könyv, lelkesen olvasni kezdtem, és 2 nap alatt kiolvastam. Könnyen követhető, jól felépített szerkezetű könyv, ami egy nagyon jól összeszedett, rendszerezett befektetési stratégiát mutat be. Élvezettel olvastam a személyes kitekintéseket, és a megélt személyes élmények befektetési stratégia formáló hatását.

Kezdő befektetőknek mindenképp nagyon ajánlott olvasmány, de gyakorlott befektetők is bővíthetik befektetési ismereteiket a könyvben olvasottakkal. A blogjaimon is mind vissza-visszaköszön ez a befektetési stratégia a klasszikus értékalapú megközelítés mellett. Például az osztalékfókuszú befektetés elveit követve állítottam össze egy kezdő portfóliót, és bővítettem azt később, de ezt követve készült az Archer Daniels Midland (ADM), a Whitbread és a Kroger (KR) cégeknek bemutatásáról szóló blogbejegyzésem is.

Disclaimer: A szerző rendelkezik Kroger részvényekkel.

Kapcsolódó blogbejegyzések

- Kezdő portfólió

- Tényleg csak a gazdagok kiváltsága, hogy részvényeik legyenek?

Júniusban írtam egy blogbejegyzést, melyben egy kezdő portfólió összeállítását mutattam be. A portfólió összeállításakor hagytam a további vásárlásokra egy kis tőkét, hogy ha felmerülne egy jó lehetőség, akkor élni lehessen vele. Mivel az elmúlt napokban a Walgreens Boots Alliance (Nasdaq: WBA) részvénye egyre atraktívabb árfolyamon forgott, így nemcsak a saját portfóliómba vásároltam belőle, de úgy vélem, hogy egy kezdő portólióban is helye lehet. A portfólió összeállításakor már szerepelt benne a CVS Health, mely szintén gyógyszertárakat működtet, így ez a szektor felül lenne súlyozva a többihez képest, de mindkét céget stabil, jó osztalékfizetési múlttal rendelkezőnek tartom, melyek nem ciklikus iparágban tevékenykednek, így egy nehezebb gazdasági időszakban is megőrizhetik profitabilitásukat.

(Forrás: www.finviz.com)

A Walgreens Boots Alliance 42 éve növeli folyamatosan az osztalékát. Az elmúlt 10 évben évente átlagosan 17,8%-os volt az osztalék emelése. (Legutóbbi emelés 6,67%-os volt.) A cég TTM P/E mutatója 17,17, míg az adósságának a saját tőkéhez viszonyított aránya 0,63. A jelenlegi 68,06 USD árfolyammal számolva 2,35% osztalékhozammal forognak a részvényei. Ilyen osztalékhozammal utoljára 2013-ban forogtak a WBA részvényei. Amikor láttam a cég múltbeli teljesítményét, és a jelenlegi adatait, akkor jobban utánaolvastam a cégnek, és mivel tetszettek az olvasottak, így a hét folyamán vásároltam is belőle. Bár az eredeti blogbejegyzésben is hangsúlyoztam, hogy ez nem befektetési ajánlás, mindenkinek saját magának kell elvégeznie a kutatómunkát a befektetéseivel kapcsolatban, és végiggondolni azokat a céljainak megfelelően, hogy befektet-e az adott cég részvényeibe, hiszen a saját pénzéről van szó, amiért teljes egészében ő a felelős.

Disclaimer: A szerző a blogbejegyzés írásakor rendelkezik CVS Health és Walgreens Boots Alliance részvényekkel.

Kapcsolódó blogbejegyzések

- Kezdő portfólió

- A szörny

Filmekben klasszikus jelenet, hogy feltűnik a szörny, és mindenki menekül előle. Sokszor már elég ha azt hiszik, hogy fel fog tűnni, és már akkor is futásnak erednek a szereplők. A félelem nem csak a filmek szereplőire van nagyon nagy befolyással, de a tőzsdei árfolyamok alakulására is. A tőzsdei spekulánsok szemében ez a szörny az Amazon (AMZN), az online kiskereskedelmi óriás.

(forrás: finviz.com)

Elég csak egy felvásárlás az Amazon részéről (Whole Foods), hogy a kiskereskedelmi szektor cégei, mint például a Kroger (KR) dollármilliárdokat veszítsenek a piaci értékükből. De nem is feltétlen kell a szörny teljes valójában megjelenjen, mert a híre is elég lehet. A hír, hogy az Amazon teszteli a saját szállítási szolgáltatását, már lejtőre küldte a FedEx (NYSE: FDX) és a United Parcel Service (NYSE: UPS) részvényeit.

A következő terület, ahonnan menekülni kezdtek a befektetők, a gyógyszerkereskedelmi láncok részvényei. Az Amazon megjelenésének hírére pénteken a CVS Health (NYSE: CVS) részvényárfolyama 4,92%-ot, a Rite Aid (NYSE: RAD) 5,77%-ot, míg a Walgreens Boots Alliance (Nasdaq: WBA) árfolyama 4,87%-ot zuhant.

Persze sokan egyből azt kezdik el keresni, hogy melyik lesz a következő terület, ahol ez a félelmetes versenytárs felbukkan. Aki ezt meg tudja mondani, az óriási lépéselőnybe kerülhet a hírekre reagáló tőzsdei szereplőkkel szemben.

A másik kérdés, hogy tényleg ennyire félelmetes-e ez a versenytárs, hogy hirtelen ennyivel kevesebbet érnek ezek a cégek? Indokolt ez a félelem, és tényleg menekülni kell, vagy eltúlzott, és inkább vételi pozíciók nyitására kell felhasználni ezt az időszakot? Vajon ha egy cég erős egy területen, az automatikusan sikert jelent más területeken is? Hány vásárló vásárolna szívesen online zöldséget vagy gyógyszert az Amazontól? Erre az érintett cégek következő pár üzleti évéről szóló éves beszámolókból választ kapunk. Addig is marad a bizonytalanság, valamint a várható hozamnak és a felmerülő kockázatnak az egyéni befektetői tapasztalaton alapuló mérlegelése.

Disclaimer: Long: KR, CVS.

A BÉT közleménye szerint 2017. szeptember 18-tól kikerülnek a Plotinus részvényei a BUX kosárból, míg a BUX indexkosárba új részvényként a Konzum (0,45% súllyal) és a Waberer's részvényei (0,91% súllyal) kerülnek. A BUX értékét elsősorban továbbra is a 4 legnagyobb cég árfolyamváltozása határozza meg, mivel az OTP, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom összesített súlya 94,84%.

Kapcsolódó blogbejegyzések:

• A BUX nem diverzifikált
• A Waberer's és a BUX index
• Do It Yourself - BUX ETF
• BUX indextagok osztalékhozama

Sokan fektetnek be indexkövető ETF-be (pl. S&P 500, Nasdaq 100 indexeket követő ETF-ek) anélkül, hogy tudnák, mennyire koncentrált, vagy diverzifikált portfóliót kapnak a befektetésükért cserébe. Egyszerűen csak hallották, hogy az ETF-ek milyen jók, mert a piac mozgását követik le, és (több) száz részvényből álló portfóliót kapnak a befektetésükért cserébe. De vajon mit is tartalmaz egy ilyen indexkövető ETF? Erről írtam egy rövid bejegyzést az angol nyelvű blogomon Investing in ETFs to Track the S&P 500 or the Nasdaq 100 címen.

Kapcsolódó blogbejegyzések:

• A BUX nem diverzifikált
• Do It Yourself - BUX ETF

Nagyon tetszett Ivanov Tibor legutóbbi blogbejegyzése, ahol jól leírja az a pszichológiai folyamatot, amelyen sok kezdő tőzsdés keresztül megy. Amikor bele-beleolvastam a Portfolio.hu fórumaiba, nem csak a hozzászólások mennyisége, hanem a hozzászólók tapasztalatlansága is feltűnő volt pár fórumban, így gondoltam, készítek egy statisztikát arról, hogy az adott fórumhoz hozzászólók melyik évben regisztráltak a portfolio.hu-ra.

A különböző fórumok közt természetesen van átfedés a hozzászólókban, és nem vizsgáltam a hozzászólások tartalmát sem. (Pl. van 1-1 óvatosságra, megfontolt pénzmenedzsmentre irányuló hozzászólás is a tapasztaltabb befektetőktől.)

Természetesen a regisztráció éve nem feltétlen jelenti azt, hogy akkor kezdett el tőzsdézni valaki, amikor regisztrált, pl. nekem is 2015-ös a regisztrációm, amikor a blogomat is indítottam, de jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezem. De talán egy kis érdekesség kijön így is a számokból.

Vizsgált fórumok közé kiválasztottam olyanokat, amik nagyon népszerűek az utóbbi időben, (Konzum story, Opimus, Opus Global Nyrt.) és olyanokat is, ahol a hozzászólások mennyisége jelentősen kisebb (DB lehetőségek, Richter, Value Investing). Számomra a Konzum és az Opimus óriási kockázatot jelentő részvények, de még a Deutsche Bank is jelentős kockázatot hordoz, sokkal többet, mint a Richter részvényei, vagy egyéb, értékalapú befektetésként kiválasztott részvények. A hozzászólók regisztrációjának éve szerint az alábbi adatok jöttek ki:

A sejtésemet tulajdonképp igazolták a számok, és jól mutatták, hogy a Konzum story, Opimus és a Opus Global Nyrt. fórumok hozzászólóinak jelentős többsége alig pár éve tőzsdézik, míg a kontrollcsoportok hozzászólói szignifikánsan magasabb tapasztalatot mutattak a regisztráció éve alapján. Érdekes, hogy nagyon sok kezdő tőzsdés olyan papírokban mozog, amelyeket az óriási kockázat miatt eszembe sem jutna vásárolni. Remélhetőleg én vagyok túl óvatos, és nem ők vállalnak indokolatlanul nagy kockázatot a várható hozamhoz képest...

Disclaimer: A szerző nem rendelkezik a blogbejegyzésben szereplő egyik részvénnyel sem.

Kapcsolódó írások:

- O, ió, ció, áció ... Spekuláció

- Miért nem fektetek be évek óta banki részvényekbe

Amikor tőzsdézni kezdtem, akkor kereskedtem én is, mint sokan mások. Többször adtam-vettem OTP-t. Sajnos a legnagyobb bukásom is ebből lett. Még a 2008-as válság előtt 2007-ben vettem - a portfóliómhoz képest - elég sok OTP-t, hogy ez milyen jó lesz. Utána végignézhettem páholyból, ahogy 85%-ot zuhan a részvénye, majd amikor visszaemelkedett 5000 fölé, akkor eladtam, és inkább más befektetések után néztem. Nagyon tanulságos történet volt számomra, és azóta nem is vásároltam bankok részvényeit.

Tanulságok számomra:

• Pszichésen elég megterhelő tud lenni végigülni 2-3 évig egy ilyen bukót, így ma már a pozícióméretezéssel jobban vigyázok.
• A bankok a tőkeáttételes ügyleteik miatt jó időszakban nagy növekedést tudnak felmutatni, de válság idején ugyanúgy nagy zuhanásra is képesek. Ráadásul külső szemlélőként nagyon nehéz megítélni, hogy a kihelyezett hiteleik milyen minőségűek, nem beszélve a derivatív pozícióikról. Erről szerintem kötelező olvasmány a Berkshire Hathaway 2008-as éves jelentése (16. oldaltól). Egy idézet innen:

Indeed, recent events demonstrate that certain big-name CEOs (or former CEOs) at major financial institutions were simply incapable of managing a business with a huge, complex book of derivatives. Include Charlie and me in this hapless group: When Berkshire purchased General Re in 1998, we knew we could not get our minds around its book of 23,218 derivatives contracts, made with 884 counterparties (many of which we had never heard of). So we decided to close up shop. Though we were under no pressure and were operating in benign markets as we exited, it took us five years and more than $400 million in losses to largely complete the task. Upon leaving, our feelings about the business mirrored a line in a country song: “I liked you better before I got to know you so well.”

Az egyik kedvenc blogomon olvastam még régebben egy nagyon jó cikket, ami részletesebben elmagyarázza, miért nem jó nagyon hosszú távra banki részvényt venni.

Természetesen el tudok képzelni olyan árfolyamokat, amikor felülvizsgálom ezt az elvemet, és banki részvényt vásárolok, de az nem egy sok éves bikapiacon lesz, és a pozíció akkor is marginális lenne a portfólió egészéhez képest.

Nagyon érdekes volt számomra a BÉT mai forgalmi statisztikája:

Az Opimus volt ma a második legnagyobb forgalmú részvény 2,31 Mrd forintos forgalommal, miközben a piaci kapitalizációja összesen 57,18 Mrd forint. A mai napon nagyobb forgalom volt az Opimus papírok piacán, mint a MOL piacán, ami egy 2126,41 Mrd forintos piaci értékű vállalat.

A Konzum papírjainak mai forgalma 1,31 Mrd forint volt, mellyel az ötödik legnagyobb forgalmú részvény volt a BÉT-en, miközben a piaci kapitalizációja 29,37 Mrd.

A forgalom jól mutatja, hogy milyen óriási spekuláció folyik az Opimus és a Konzum részvényeinek kereskedelmében. Mint hosszú távú, konzervatív befektetési politikát követő befektető, természetesen eszembe sem jut egy ilyen spekulációban részt venni. Az izgalmakat szerintem nem a tőkepiacokon kell keresni, ott a jó teljesítményt nyújtó, szépen fejlődő cégeket érdemes kutatni, melyek részvényei attraktív árfolyamon forognak.

Disclaimer: A szerző nem rendelkezik a cikkben szereplő egyik részvénnyel sem.

Waberer's IPO-ja (Initial Public Offering) kapcsán újra elgondolkodtam rajta, hogy vajon érdemes-e IPO-nál részvényeket vásárolni?

A Covestro IPO-ja óta gyönyörű árfolyamemelkedést mutatott fel, míg a Facebook (FB) árfolyama röviddel az IPO-t követően már 50%-os zuhanást mutatott be, ahonnan azóta szinte töretlenül emelkedik. A Snap Inc. IPO-ja pedig nem sok jót hozott eddig a befektetőknek. A BÉT-en jegyzett részvények közül a Dunahouse IPO-ja az árfolyam későbbi alakulása szempontjából nem volt egy sikertörténet. Az IPO óta nem volt olyan kereskedési nap, amikor az árfolyam meghaladta volna az első tőzsdei kereskedési nap árfolyamát.

Mivel minden cég és minden IPO más és más, így nehéz általános választ adni. Nagyon sok múlik a cég pénzügyi mutatóin, és a kibocsátási áron, így minden kibocsátás teljesen egyedi, és egyedi elemzést is igényel. Az évek során azt a gyakorlatot követtem, és követem a mai napig, hogy nem vásárolok IPO során, vagy azt követően a tőkepiacokon. Ez alól egyedül a Plotinus volt kivétel, de ott nem a pénzügyi elemzés alapozta meg elsősorban a vásárlást, hanem az, hogy évek óta olvastam Zsiday Viktor írásait, és úgy éreztem, hogy sikeres lesz a cég. De egyéb esetekben miért nem vásárolok?

• Az IPO körüli felhajtás, az újságokban, honlapokon megjelenő cikkek nagyon sok befektető figyelmét felkeltik, így könnyen alakulhat ki túl magas árazás. Egyes esetekben már a kibocsátási ársáv is nagyon magasan van meghatározva.

• Nagyon sok IPO-nál egy növekedési sztori van a kommunikáció középpontjában, hangsúlyozva, hogy terjeszkedéshez szükséges a további tőkebevonás. Egyszerű befektetőként nagyon nehéz megítélni, hogy tényleg mi valósulhat meg egy ilyen növekedési sztoriból.

• A legtöbb IPO során a cég legnagyobb tulajdonosa csökkenti részesedését. Érdemes ilyenkor feltenni a kérdést, hogy ha tényleg ekkora növekedési sztori van, akkor miért adja el részvényeit a cég legnagyobb tulajdonosa? Ennek nagyon sok oka lehet, de befektetőként mindenképpen ki vagyunk téve az információs asszimetria jelentette hátránynak. Eladhatja azért, hogy csökkentse a hitelállományát, diverzifikálja a portfólióját, vagy egy felvásárlást finanszírozzon belőle, mint ahogy tette a Bayer a Covestro részleges eladásából befolyó pénzből, de előfordulhat az is, hogy ciklikus iparágban tevékenykedik a cég, ahol az elmúlt pár év nagyon jó volt, így jó áron ki lehet szállni a részvényekből. Ezeket a motivációkat nem minden esetben könnyű átlátni külső szemlélőként, különösen a legutolsót.

• Mivel jellemzően hosszabb, 10 éves adatsorokból szoktam dolgozni, így számomra túl rövid időszakot ölelnek fel az IPO előtt bemutatott pár üzleti évről szóló pénzügyi adatok. Szeretem látni, hogy egy cég hosszú ideje növekszik, stabil lábakon áll, és ezt a pénzügyi beszámolói is alátámasztják, még ha ennek az is az ára, hogy elszalasztok pár ígéretes IPO-t.

Disclaimer: A szerző rendelkezik Bayer részvényekkel.

Kapcsolódó blogbejegyzések

- Plotinus

- Plotinus részvény jegyzés

- Jövedelmezőségi mutatók