A hétvégén elgondolkoztam rajta, hogy milyen portfóliót állítanék össze, ha most szeretnék részvényekbe befektetni 4.000.000,- Ft-ot. Mivel jelenleg többéves csúcson vannak a tőkepiacok, így nehéz jó árazású befektetést találni, de mégis megkísérlek összeszedni olyan világcégeket, melyek 5-10 éves, vagy hosszabb időtávon jól teljesíthetnek. Természetesen ez nem befektetési ajánlás, inkább egyfajta álmodozás, egy gondolatmenet leírása.

Első lépések

Brókercég választásánál szerintem fontos szempont, hogy lehetőleg alacsony költségekkel kezelhető legyen az új portfólió, ne kelljen a számla fenntartásáért havi díjat fizetni, és legyen elérhető TBSZ.

Befektetés pénzneme

Azért, hogy ne kelljen sokat devizát váltani, és ennek a költségét viselni, teljes egészében USD-ben denominált portfóliót állítanék össze. E miatt az USD esetleges gyengülése ellen nem fedezett a portfólió, de a cégek összeválogatásából és tevékenységükből adódóan rendelkeznek egy természetes fedezettséggel. (Lásd: cégek export árbevétele)

Szűrési szempontok

A konkrét részvények kiválasztásánál szempont volt:

• a reális értékeltség
• hosszabb osztalékfizetési múlttal rendelkezzen, és
• évek óta emelje az osztalékát
• hosszabb időtávon is jól fejlődő cég legyen
• ne legyen nagyon eladósodott
• a cégek különböző gazdasági szektorokban tevékenykedjenek.

További elképzelésem a portfólióról, hogy lehetőleg minél passzívabb legyen, ne igényeljen a kezelése sok időráfordítást, és a lehetőségekhez mérten diverzifikált legyen, de ne legyenek túl aprók a pozíciók, valamint maradjon tőke később felmerülő lehetőségek kihasználására is.

Az alacsony kamatok miatt több klasszikus, komoly osztalékfizetési múlttal rendelkező cég is igen magas értékeltségen forog, így ezek nem kaptak szerepet a portfólióban. Ilyen például a Coca-Cola (NYSE: KO), melynek értékeltségéről itt írtam. Amennyiben lenne lehetőség később alacsonyabb áron vásárolni, akkor érdemes ismételten átgondolni.

A kiválasztott részvények

A kiválasztott részvények adataiból készítettem egy táblázatot, feltüntetve benne, hogy hány éve emeli folyamatosan az osztalékát (div. Increase), az elmúlt 10 évben évente mennyivel emelte az osztalékát (Dgr. 10 year), mennyi az árfolyam-nyereség hányadosa (P/E), a saját tőkéhez képest mekkora a cég adóssága (Debt/Equity), hány db részvény jönne ki a rendelkezésre álló pénzből, ez összesen mekkora tőkét jelentene cégenként, hány százalékos osztalékhozamot biztosít jelenleg a cég és ez évente hány USD osztalékot jelent.

Remélem tetszett az álmodozás, tervezgetés. Később szeretném nyomon követni ennek a portfóliónak az alakulását, hogy lássam hogyan alakul. A későbbi teljesítményéhez referenciaindex lehet: Dow Jones (21.395), S&P 500 (2.438).

Bár az elején is hangsúlyoztam, ez nem befektetési ajánlás, mindenkinek saját magának kell elvégeznie a kutatómunkát a befektetéseivel kapcsolatban, és végiggondolni azokat a céljainak megfelelően, hiszen a saját pénzéről van szó, amiért teljes egészében ő a felelős.

Disclaimer: A szerző a blogbejegyzés írásakor rendelkezik CVS Health, Kroger, Nike, T. Rowe Price és ExxonMobil részvényekkel.

Kapcsolódó blogbejegyzések

- Első lépések a befektetővé váláshoz

Megjelent a Budapesti Értéktőzsde honlapján a Waberer's kibocsátói tájékoztatója és nyilvános ajánlattételről szóló hirdetménye.

Kapcsolódó blogbejegyzések

- A Waberer's és a BUX index

Hungarian Investor néven új, angol nyelvű blogot indítottam. A blog.hu forgalmi statisztikáiból jól látszott, hogy olvasóimat elsősorban a hazai vonatkozású írások érdeklik, míg a külföldi vonatkozású írásoknak, elemzéseknek jelentősen kisebb az olvasottsága.

Terveim szerint a jövőben a magyar nyelvű blogomra elsősorban a hazai vonatkozású írások kerülnek, és a külföldi piacokról inkább angolul osztom meg gondolataim.

A portfolio.hu Value Investing fórumában téma volt az elmúlt héten a kiskereskedelmi szektor helyzete, az Amazon befolyása, hatása a kiskereskedelmi piacra és az online vásárlás. Kihasználva az elmúlt napok árfolyam változását, vásároltam Kroger részvényeiből, melyről pár gondolatot már az új blogon osztottam meg.

A katari állami befektetési alap (Qatar Investment Authority) a világ 14. legnagyobb szuverén vagyon alapja 335 milliárd dolláros kezelt vagyonnal. Olyan nagy cégekben van részesedése, mint a Volkswagen, Barclays, Canary Wharf, Harrods, Credit Suisse, Heathrow, Glencore, Rosneft Oil Co., Royal Dutch Shell, Agricultural Bank of China, Sainsbury Plc, Tiffany & Co. és a Total. De részvénybefektetései mellett kötvénybefektetésekkel is rendelkezik, valamint ingatlan befektetésekkel, mint a New York-i 111 West, 33rd Street, és az alap tulajdonában van a Paris Saint-Germain Football Club is.

A legfőbb kérdés, hogy vajon milyen hatása lehet egy – esetleg elmélyülő – válságnak ezekre a befektetésekre. Kerülhet-e olyan helyzetbe Katar a blokád révén, hogy ezekből a részesedésekből értékesíteni kényszerüljön, hogy más, fontosabb területekre jusson elegendő pénz? Ezt most még nem tudhatjuk, mert teljesen a válság alakulásától függ, mindenesetre elképzelhető olyan forgatókönyv, amikor egy-egy befektetését értékesíti az alap, eladói nyomás alá helyezve az adott cég részvényeit. Egy ilyen esetben valószínűleg a spekuláció is felerősödne az adott cég körül.

Shell részvényesként egy ilyen helyzet természetesen érinthetne, de hosszú távú befektetőként úgy gondolom, hogy ugyan alakulhat úgy a helyzet, hogy időlegesen csökkenjen valamelyik cég árfolyama, akár valódi értékesítés miatt, akár csak az ettől való félelem okán, de ez nem ok arra, hogy eladjam a részvényeim, mivel nem célom spekulatív üzletekbe bocsátkozni. A Shell részvényeibe elsősorban a stabil osztalékfizetése miatt fektettem, és ezért nem keresek ki- és beszállási pontokat.

Disclaimer: A szerző rendelkezik Royal Dutch Shell részvényekkel.

Kapcsolódó blogbejegyzések

• Az olajipar óriásai a 2017. év első negyedévének tükrében

A ma reggeli hírekben ismételten szerepelt, hogy a Waberer's tőzsdére vinné részvényeit. Óriási lépés lenne a Budapesti Értéktőzsde szempontjából, ha tényleg megvalósulhatna idén júliusban az IPO, így végre egy jelentősebb méretű cég is megjelenne a BÉT-en, és bővülne a részvénykínálat. Évek óta nagy hiányossága volt a BÉT-nek, hogy alig voltak tőzsdei bevezetések, jelentősebb tőzsdei kapitalizációjú cégek pedig egyáltalán nem jelentek meg a magyar piacon.

Mivel a Waberer's – előzetes várakozások szerin – az ötödik legnagyobb piaci kapitalizációjú cég lehet a BÉT-en, így szerintem hamarosan bekerül a BUX indexbe is. Ennek hatására a többi BUX komponensnek csökkenni fog a súlya, és az indexkövető alapoknak át kell majd súlyozniuk a portfóliójukat, hogy kövessék az index változását. Az index változásának másik hatása, hogy végre nem 4 részvény adja majd az index értékének jelentős hányadát, ami az indexkövető ETF-ek vásárlói számára is kedvező lehet, hiszen az egyik elvárás indexkövető alap vásárlásakor, hogy egy diverzifikált portfólióhoz jusson a vásárló alacsony költségek mellett.

Kapcsolódó blogbejegyzések

• Do It Yourself - BUX ETF
• A BUX nem diverzifikált

A Tesla (TSLA) már értékesebb cég piaci kapitalizáció alapján, mint a General Motors (GM) vagy a Ford (F), miközben folyamatosan veszteségesen működik, és az értékesített autók számában össze sem lehet hasonlítani a másik két gyártó adataival, akkora a különbség. De nem csak az értékesített autók száma, hanem más mutatók is jelzik, hogy milyen árazási különbség van a 3 cég között: miközben a GM P/B értéke 1,06 és a Fordé 1,40, addig a Tesla részvényei 10,18-as mutatóval forognak.

Korábban már írtam a Tesla értékeltségéről. Amiért most is megteszem, az a Tesla vezetőjének, Elon Musknak a Business Insider részére adott interjúban elhangzó gondolatai:

Musk also said that Tesla should not be compared to major US carmakers and that its market capitalization, now more than $50bn, is unwarranted. "I do believe this market cap is higher than we have any right to deserve," he said, pointing out his company produces just 1% of GM’s total output.

Disclaimer:

A szerző nem rendelkezik egyik cégben sem pozícióval.

Kapcsolódó blogbejegyzések:

Tesla Motors

Álmok és hit - a Tesla Motors jövője

Az brent olaj árfolyama a tavalyi mélypont után az idei első negyedévben 50-55 USD környékén mozgott, így a nagy olajipari cégek mind komoly bevételnövekedésről adtak számot a 2017. év első negyedéves beszámolóikban.

A Chevron (CVX) a tavalyi veszteséges első negyedév után újra nyereséget termelt, míg az ExxonMobil (XOM) és a Royal Dutch Shell (RDS.A) jelentősen növelte nyereségét, így továbbra is biztosított a jelenlegi osztalékfizetésük. Véleményem szerint mindhárom cég sikeresen alkalmazkodott az alacsonyabb olajárhoz, a kiadásokat lényegesen csökkentették, és olyan projektekre koncentrálnak, melyek a jelenlegi környezetben is nyereségesen működtethetők. Mivel a jelenlegi hozamkörnyezetben kiemelkedő osztalékot fizetnek, így a befektetőknek fontos, hogy ezt az osztalékot ki tudják termelni a jövőben is, így ebben a tekintetben bizakodásra adhat okot az első negyedév eredményessége.

A Chevron 31 éve, az ExxonMobil 34 éve emeli az osztalékát minden évben, míg a Shell ugyan nem emeli minden évben az osztalékát, de 1944 óta nem csökkentette. Mivel integrált olajipari cégek, így azon időszakokban, amikor a kitermelés veszteséges, a finomításon és a kereskedelmen keletkező nyereségük segít ezeknek a nagy cégeknek átvészelni az alacsony olajár időszakát. Nyilvánvalóan nem vállalkoznék arra, hogy megjósoljam azt, hogy az olaj ára hogyan alakul a jövőben, viszont az, ahogy ezen cégek immár a sokadik olajipari ciklust élik meg, alkalmazkodnak a változó piaci körülményekhez, és stabil osztalékot fizetnek, az befektetőként igen kedvező.

Disclaimer:

A szerző rendelkezik ExxonMobil és Royal Dutch Shell részvényekkel.

A Budapesti Értéktőzsde és a Pénziránytű Alapítvány szervezésében Részvényfutam néven tőzsdejáték indul középiskolás diákoknak és tanároknak. További információk a BÉT honlapján.

Az ETF-ek nagy előnye, hogy egy indexet vagy egy tetszőleges szempontból összeállított részvénykosarat követnek, és így egyszerűbbé teszik azon befektetők életét, akik szeretnének alacsony költség mellett egy diverzifikált portfólióhoz hozzájutni.

De miért is emelem ki a BUX indexet követő ETF-et? Mert - véleményem szerint - ez nem diverzifikált. Látszólag annak tűnik, mivel a BUX kosár 16 részvényt tartalmaz, de a 4 legnagyobb súllyal szereplő részvény összesen 96,06%-át teszi ki az indexnek. (OTP: 34,93%, MOL 28,05%, Richter 24,00%, Mtelekom 9,08%.) Ilyen mértékű súlyozásnál a többi részvénynek minimális a hatása a BUX index értékére, és felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán BUX indexet követő ETF-et venni és fizetni az éves kezelési költséget, vagy inkább magunknak állítsunk össze egy saját készítésű BUX ETF-et, mint arról már a Do It Yourself - BUX ETF bejegyzésben írtam.

Az elmúlt napokban, amikor a piacokról gondolkodtam, mind a Berkshire Hathaway legutóbbi éves jelentésének egy gondolata jutott eszembe.

Charlie and I have no magic plan to add earnings except to dream big and to be prepared mentally and financially to act fast when opportunities present themselves. Every decade or so, dark clouds will fill the economic skies, and they will briefly rain gold. When downpours of that sort occur, it’s imperative that we rush outdoors carrying washtubs, not teaspoons. And that we will do.

 

Jelenleg az égbolt tiszta, a nap ragyog, és az indexek újabb és újabb csúcsokat döntenek. Senki sem tudja, hogy a sötét felhők mikor jelennek meg, de idővel itt lesznek, és csak az a kérdés, ki mennyire felkészülten kezeli majd az új helyzetet. Sokan próbálják megjósolni, hogy mikor következik be az újabb medve piac, de ezt nem lehet előre jelezni. Ahogy Warren Buffett írja:

Moreover, the years ahead will occasionally deliver major market declines – even panics – that will affect virtually all stocks. No one can tell you when these traumas will occur – not me, not Charlie, not economists, not the media.

During such scary periods, you should never forget two things: First, widespread fear is your friend as an investor, because it serves up bargain purchases. Second, personal fear is your enemy. It will also be unwarranted. Investors who avoid high and unnecessary costs and simply sit for an extended period with a collection of large, conservatively-financed American businesses will almost certainly do well.