Legutóbbi bejegyzésemben a Zwack Unicum Nyrt elmúlt 10 évének osztalékfizetéseit tekintettem át. Azoknak, akik már fektettek be a Budapesti Értéktőzsdén bizonyára ismerős, hogy a magyar cégeknél bevett gyakorlat, hogy, amely cégek fizetnek osztalékot, azt évente egy összegben teljesítik részvényeseik felé. Ugyanez a gyakorlat a legnagyobb német vállalatok körében is. Például az Allianz, a BMW és a Deutsche Telekom is minden év május hónapjában fizeti ki osztalékát.

Ettől eltérő gyakorlatot folytat számos, a londoni tőzsdére bevezetett vállalat. Kettő, nem egyenlő részben fizeti az osztalékát például a British American Tobacco (májusban és szeptemberben) vagy a Johnnie Walker, Smirnoff, Captain Morgan, Baileys és Guinnes márkáiról ismert Diaego (április és október).

Ugyanakkor vannak már Európában is olyan cégek, melyek az USA-ban bevett gyakorlat szerint negyedévente örvendeztetik meg részvényeseiket osztalék kifizetéssel, mint például a Royal Dutch Shell vagy a Total S.A.

A negyedéves kifizetéseknek előnye, hogy rendszeresebb bevételt jelent a részvényesek számára, így egy 10-20 különböző vállalat részvényeiből összeállított portfólió már biztosítja, hogy minden hónapban rendelkezzen a befektető kisebb-nagyobb osztalékbevétellel.

Az USA tőzsdéin forgó osztalékot fizető cégekre jellemző, hogy negyedévente fizetnek osztalékot, így ezekből már könnyebb ilyen portfóliót kialakítani, bár természetesen helye lehet az ilyen portfóliókban európai cégeknek is. Vannak olyan vállalatok is, melyek havonta fizetnek osztalékot, mint például a Reality Income (NYSE: O), de ez egyelőre nem jellemző.

Egy portfólió építése során, érdemes figyelmet fordítani az országonként eltérő osztalékfizetési gyakoriságra, hogy a portfóliónk ne csak tőkenyereségként, hanem osztalékként is tudjon bevételt termelni.